Új bejegyzés Frissítés

2007.04.14. 08:53

Kedves Hesz! Csodálatos fejezet volt. Meg tudom érteni Sou hozzáállását, hiszen sok fiatal esik ilyen hibába. De Youn-t is megértem hogy dühös, hiszen ha Sou hamarabb szólt volna... na jó nem tudta hogy Youn szereti a gyerekeket. Azért a családlátogatásra kíváncsi leszek. Mellesleg minden második nap feljövök hogy van-e valami újdonság. Szóval csak így tovább Hesz! Andro Igen ezt így akartam megírni.... hogy jogos legyen, hogy Sou nem akarta (ez majd a következő fejezetben deürl ki bővebben), de jogos legyen Youn hozzáállása aki szerintem egy dolog miatt látja máshogy a dolgokat: 8évvel idősebb Sounál, ami azért szerintem pont elég idő ahhoz, hogy sokmindent az ember máshogy gondoljon... Köszönöm, hogy jössz nézegetni, hogy van-e valami nyú...:) Hesz:)

2007.04.14. 06:59

Nahát, már a saját nevem sem tudom leírni... Bocs, de tényleg félhulla voltam már tegnap estére. Amúgy valóban jó napom volt, ellenben a csütörtök 12-e határozottan a "töröljük ki a naptárból" kategóriába esik...   Enyém kölkec kicsit ifjabb, mint Hinácska, de nem sokkal, már óvodáskorú.   Azért az nagyon izgatja a fantáziám, hogy hogyan ábrázolsz majd egy négy-ötévest. Ja, és az, hogy Soun tizennyolcévesen nem tudta felvállalni a gyereknevelést, teljesen jogos. Még jó, hogy ilyen klassz családja van :-). Annyira nem zavarnak a sablonok, pl. biztosan nem lehet kihagyni a semmiből feltűnő anyát, aki hirtelen akarja majd a gyereket... Csak ne törd össze nagyon senki szívét :-). (Főleg az enyémet ne...)   Idgie. Uhmmmmm akkor most kapaszkodj bele a polód szegélyébe, mert hatalmas jövőbenit mesélek el: Nem fog feltünni Hina-chan anyukája. Mint ahogy sárkányok se lesznek a történetben, úgy nem lesz Hina anyuka sem. De tévedtem, mert a következő fejezetben fény derül nevére, de igazándiból ő ennyi volt... szóval Hina-chan marad, sőt a második kötet meg... najjóó ennyire nem mesélek:) De szívek se lesznek törve, hiszen kérem ott a cím.... :) Na igen nekem nincs gyerekem (juj az kéne...... az istenért még én is az vagyok...), sőt sajnos a nővéreimnek sincs még, ám van két unokahugom, az egyik 5 a másik 11évvel ifjabb mint én, szóval azt hiszem még eléggé emlékszem milyenek voltak (sajnos a saját 5éves koromra nem emlékszem...)... de már előre félek, mi mindent rontok majd el, uham azért ne nagyon keményen majd.. szip... :) Napsütéses szombatooot:) Hesz:)

2007.04.13. 21:32

Na erre a családlátogatásra befizetnék! Nagyon tetszett. És abszólút meg tudom érteni Sou első hozzáállását a tulajdon gyermekéhez. És Youn-nak is igaza van, hogy hamarrabb elmesélhette volna. de olyan édesek, meg lükék, és imádom őket is, meg a történetet is. és egy rossza szavam sincs rád Hesz, nem tudom miért vársz mindig negatív kritikát... vagyis egy fenét nem! szerinted is, vagy csak szerintem nem gondolhat rosszabbat egy műről senki a saját írójánál? nagyon szeressem ezt a történetet. szépen írsz. Sae-chan Igazából minden itten olvasó már megváltotta arra a családlátogatásra a jegyét, sőőőt Spirit már olvasta is, de az majd a jövőhét utáni friss lesz... szerintem mókás lett:) Igazából, volt már olyna, hogy én azt hittem egy írásomra, hogy még soha nem került ki a kezem körül ennyire jó dolog, és mindenki más szerint pocsék volt. Valahogy olyan ez mint a matek dogáim: minnnél jobbnak érzem a végeredményt, annál pocsékabb valójában :D Ezért már-már megnyugtat ha nagyon rossznak érzek egy fejezetet:D Köszönöm:) Hesz :)

2007.04.13. 21:17

Negatív? Hol? Drága, az én napom jó volt - csak hosszú és elég fárasztó -, és megkoronázta ez a fejezet, köszönöm! Én teljesen vevő vagyok szinte mindenre, ami gyerekekről szól, főleg, ha a problémák megoldódóban vannak. Nagyon kíváncsi vagyok mi lesz :-). *megy altatni*   Igdie. Vevő gyerek... uhhmmm akkor ugye ezen a ponton megmenekültem a sablon yaoi sztorik kategóriája alól? :) Jó napod volt? Istenem, áh de irigylem... én azon a vasút vonalon lakom, ahonnan elcsórták a felső vezetéket, így vonat helyett jöhettem a nővéremékkel autóval, ami így is 2órát vett igénybe, mert a villamos, meg a dugó meg áhhhh najó nem zudítom olvasóra panasz áradatot... Ellenben lehetek pofátlan?:) Mennyi idős gyermeket altatsz?:) Hesz :)

2007.04.09. 15:11

Csak most olvasom, és egy darabig elleszek ezzel a kérdéssel, totális döbbenettel a képüemen: A milye?????????????????? Mert meg kell mondanom, ez az egy mondat a végén hatalmasat csattant. De kell ezt magyarázni?! Egyébként kolosszális fejezet volt. Elismerésem. Majd valamikor magamhoz térek... Sae-chan Igen a milye. Sou apuka, de hogy milyen az már egy másik kérdés, persze lehetne őt mentegetni meg minden, de igazából én ezért haragszom rá. Bár, nemtudom talán csak az a baj vele hogy emberi lényként kezelem őt. :D Oooolllllaaaaan jó olvasni a döbbeneteteket. Pedig szerintem annyira egyértelmű volt:) Csak mivel az utóbbi pár fejezetben nem kerül szóba Sou elmászkálása, így váratlan lehetett... :)Hesz :)

2007.04.08. 23:52

Ja igen... Spirit Bliss voltam... Bocsi... Ez már az öregkori szenilitás... :)

2007.04.08. 23:52

Nna ugye, hogy nem felejtettem el? :D Szóval, bár én már előre tudtam, hogy mi lesz az a kis titok, ami ki fog derülni, de nagyon-nagyon tetszett ez a fejezet. :) Sok meleg férfi és leszbikus nő érzi úgy, hogy nem teljesedhet ki gyermek nélkül, és ennek a fájdalmát tökéletesen szemléltetted ebben a részben. Szerintem nagyon reálisan és valósághűen írtad le Youn érzéseit. :) Nagyon kíváncsi leszek, hogy mit fog szólni így elsőre a Kis Titokhoz. :) Alig várom már a folytatást! :D Szijjjjaaa drága :) Csak azért duzzogtam, hogy biztosan ne felejtsd el :) Naja, mondjuk engem pont nem vág földhöz ez a dolog. Gyerek... uhm... de tudod jól mennyire borzalmasan mérges tudok lenni ettől a mérhetetlen igazságtalanságtól.... fuj. pussszz :)

2007.04.07. 16:12

Jógyerek, mi bajod ezzel a fejezettel? Végre történik valami! (Már kezdett picit laposodni, de teljesen jó vagy abban, hogy fenntartsd az olvasó érdeklődését.) Függővégekre, izgalmas fordulatokra szükség van, főleg egy ilyen műfajban, mint a fanfiction, ahol sokszor nem egyszerre olvassuk el a fejezeteket, hanem ahogy elkészülnek. (Mint a folytatásos regények a régi újságokban, ld. Dickens.) Szóval teljesen jó, és a függővég is rendben van. (Persze nem vagyok olyan hidegvérű, hogy most nem fogom lerágni a körmöm jövő hétig... Húsvéti bónuszfeji? :-))))   Idgie. Én pont úgy gondoltam, hogy ha méég egy fejezetben nem történik semmi akkor válik deszkává, azt hiszem eme információ pont jókor derült ki, mármint nem egészen mert végre tök heppi mindenki, erre de fura kiderül hogy a fic szereplők is emberek és ők is hibáznak:D Oké oké ti szeretitek a függővégeket, én még írni is utálom őket:D Bónusz fejezet így nyusz alkalmából lenne, ha nem szorulna a nyakam körül az érettségi nevezetű vaskos hurok:D de ha ma a nővérem gép közelébe enged akkor talán tehetek majd valamit az ügy érdekében :D Hesz :)

2007.04.07. 06:19

Drága Hesz! Hú! Hát most az állam leesett. És miután kb. fél óra után sikerült felszednem, írom a véleményem. Mindig meg tudsz lepni, mert mindenre gondoltam volna Sou-val kapcsolatban de hogy lánya van arra nem. Totál ledöbbentem. Szóval még most sem igazán tudok mit írni, ezért ez az összefüggéstelen szöveg.  Bocsi. XD De lehet tudni hogy ki az anya? Ok, nem faggatlak, úgyis előbb-utóbb kiderül minden. Én csak azt remélem hogy jó vége lesz a dolognak. De ez azért kifektetett rendesen. Andro Na államtitkok: hát mivel egy gyerek születésekor az anya kiléte szokot tbiztos lenni és nem az apa, így igen tudni lehet, de szegény anyának még nevet se adtam, annyira nem fontos ő :D És alapvetően szerintem a cím azért azt sugalja, hogy én nem tervezgetek véres drámát ide, persze a nagy mester (Vonnegut) szabályait betartva kínzom őket rendesen, de ennyi :) Hesz :)

2007.04.07. 00:37

Drága Hesz, te aztán tudod, hogy kell meglepetést okozni! o.O Vasárnap... tudod, nekem a legkéze nfekvőbb gondolat, amibe bele is ringattam magam, hogy úgy van, az volt, hogy Sou a családjához tündögél haza, akik valszeg nem tudják h meleg és ezért nem meri bemutatni Yount... Váh! Ez nem vicc, ez nekem így tök összeállt! Erre én gondolni se... hogy Sounak lánya... o.O Hú, ezt emésztenem kell :):) De amúgy tökjó :):) És igen, függő vég :) Bevallom, ha valaha valaki feltesz egy olyan kérdést, hogy "na és fiúk-lányok, ki szereti a függővégeket?" akkor teljes testsúlyommal vetődöm oda, hogy énénénén!! :):) Mert én tényleg... mert szeretek esténként az ágyamban mindenféle karakterek jövőbeli sorsán hosszan agyalgatni és tökjó a továbbképzelős fantáziám, még akkor is, ha sokszor olyan csúnyán bebukom, mint most Sou vasárnapjait... :) Lilla:) Sou családja nevében ez nem így van. Neki egy iszonyatosan rendeskedvesszeretőcsaládja van. Ezt most Sou cseszte el, méghozzá azért, mert rossz jelzéseket vett le Yountól... uhm de ez a következő fejezetben kiderül. És igen van egy lánya. Eby tündér, egy... áhhh nem nagyon szeretem Hina-chant:) Szerintem ti is szeretni fogjátok:)  Áh Áve az olyan embereknek akik szeretik a függő végeket:) (én úúúúttááálom, most is a körmöm rágom le, mert megnéztem a hősök első 18részét, és maaajd április valahanyadikán jön a folytatás... váááhh) Hesz :)

2007.04.06. 22:17

Oké, most legalább a padlóig esett az állam....... *gyorsan összeszedi, és próbál egy értelmes mondatot kinyögni...de nem igazán megy neki...* szóval, igen... erre nem számítottam..... eléggé nagyon nem... (na, mondom, hogy nem tudok értelmes mondatokat fabrikálni. :S) Siess a folytival... nagyon! Kivi vok a reakcióra!! Remy voltam (vagyok és leszek is... asszem) Nem????? Vasárnap lép le mindig... vasárnap... direkt azért aznap, mert innentől kezdve Reiko és Kazu is szét szenyózza emiatt... Reakció röviden: Youn mérges... Hesz :))

2007.04.02. 08:45

Drágaság, bocs, hogy elsőre nem is a nekem, hanem az Andro-nak írtakra reagálok: nem, nem értek egyet ezzel az "így irni bárki tud"-dal... Csak egy mondatot emelek ki, mondjuk azt, amire itt már más is hivatkozott: "hátáról verítékével együtt nyaltam föl a rettegést"... Ez nem olyan "így írni bárki tud" mondat... És van jó pár ilyened. Neked ez zsigerből jön, de nem mindenkinek ám, sőt. Szóval hidd csak el, van oka, ha áradoznak rólad a rajongók. Valószínűleg, ha még tíz évig töretlenül írsz, majd én is már csak áradozni fogok.   Kritikus, hehe, és még a helyesírást és a nyelvhelyességet sorra sem vettem :-). Én abban vagyok jó, de már megtanultam, hogy a nálam fiatalabbakat valamiért nem tanították már meg rendesen írni magyarul, és ráadásul te még a típushibáiddal együtt is kiemelkedsz a korosztályodból, így sokszor figyelmen kívül hagyom.   Pszichopata: nem, tudom, nem tudom. Nekem is volt rossz gyerekkorom, rossz ifjúkorom, de némi erőteljes önbizalomhiányt, és időnként drasztikusan feltörő agressziót leszámítva nem látok magamban állatot. Az agresszió meg elnyomható, vagy le lehet vezetni. Persze kissé lobbanékony vagyok, de azért eszembe sem jutna kabátot varrni emberek bőréből, sőt semmilyen fájdalmat sem tudnék okozni. (Egyszer csaptam rá a fiamra, de olyan szinten elszégyeltem magam, hogy utána napokig nem tudtam aludni, és nem győztem kiengesztelni. A felnőttek tehetetlenségét borzasztóan szánalmas kiskölykökön kitölteni.) Lehet, hogy te is kinövöd majd. Annyi idős koromban, mint te, volt egy halállistám. A közeli rokonaim egy része igen előkelő helyeken szerepelt rajta. :-) És még egy csomó mindenféle ember. És igen, ez mindenképpen egy döntés is, de hidd el, még dolgoznak benned a kamaszos hormonok, kell míg lecseng a lázongás, amiben mindig van agresszió, és akkor már valószínűleg te sem találod majd a pszichopatát. Pár év. Asszem. Persze az is lehet, hogy nem :P.   Idgie. Szegény mondat... tipikus, olyan mint horrorban a vér, mint romantikus filmben a csók. Pszichopata írásnál ilyen mondat. Stílusjegy vagy nem is tudom... annyira... tipikus. Igazából én nem látom magamban a különlegességet. Ezt talán kinövöm. Még a biosz tanárom is közölte velem múlthéten, hogy leszek szíves nagyobb önbizalommal megszólani, mert így le fog vonni 5pontot... szip.   Oh ne a hibáim, gomeeeen esküszöm próbálkozom. Ha visszaolvasok régebbi írásokat, már látom a hibákat, már tudok benne javítani, de... uhm. Nem merek a helyesírásom és a pocsék nyelvtanom miatt magyarra menni :)) Tényleg szánom bánom őket, ha nagyleszek megtanulok helyesen írn... :) Ésw igen kritikus, szerintem rajtad kívül senkisemnem mondja meg a hibáimat. Ami baj (még ha elsőre mindig is szippegek egy sort azon amit írsz :D )   Mindig azon gondolkodtam, vallon anyunak rossz-e amikor megüt. Na nem voltam agyba főbe verve, talán ha 5pofont kaptam eddig, és mind megérdemeltem. Ezek szerint biztos neki is fájt :) Uhm próbálom jobban magyarázni. Ha én írok, és én is érzem, hogy jól írtam, akkor azt írni olyan érzés, mintha nem én gépeltem volna. Előszedem magamból azt a valakit akinek a szemszögéből írok, leültetem a gép elé és uccu neki. Pont ezért gondolom, hogy minden tulajdonság, érzelem stb.. fellelhető minden emberben, és mindent elő lehet cibálni. (Ezt még színjátszós időkből tanultam meg, amikor olyat játszattak valem ami nagyon messze áll tőlem. Kiderült, hogy mégse). És én alapjáraton már nem vagyok agresszív az életemben. Sőt kifejezetten nyugodtan szemlélem már a világot. Az más dolog, hogy tudnék az lenni. De nem akarok:) És nekem nincs halál listám.. bár pont ma gondolkoztam el rajta.... :D És most jön a haba tortán: sohasem voltam lázadó. Nem volt mi ellen. Ilyen téren nagyon jól lettem nevelve, mert anyunak elég volt annyit mondani, hogy "nem örülnék neki" és nem tettem (ettől függetlenül, sajnos dohányzom, rengeteg kávét iszom, és még pár kéros dolog... de egyik sem lázadás céljából:)) Szóval én kifejezetten remélem, hogy a valahol bennem lévő összes fajta énnel továbbra is ilyen békésen fogok együtt éldegélni, mert én szeretem a bennem lévő pszichopatát is.  :D Uhhh de hosszúúú lett... gomen..:)

2007.04.01. 18:15

Drága Hesz, tényleg... igazad volt... :) bár talán a nyálas helyett jobb szó rá, hogy kedélyjavító, aranyos és szívmelengető :) Ehh, nem írok többet most, mert ma egy csónakban evezünk, én is küzdök egy enyhe másnapossággal... Gratu a nővérdenek ;) Lilla:) És igeeen mondtam mondtam. Nyálas! Úúúgy imádom ha igazam van:) Viszont az énem nagyon mélyen rejtegetett romantikus része nagyon szeeretne valami ilyesmit kapni egyszer... amikor valalki számára fontos dologgal fejezni ki az érzéseit... szép gondolat... :)Jeesz én végül megúsztam a másnaposságot, mert sok vizet ittam :) Kösz esküszöm megmondom neki.... ő már a második hülye nővérem aki ilyesmit művel.. brrrr   Hesz:)

2007.04.01. 05:44

Kedves Hesz! Hát megint kitettél magadért, gratulálok! Bár én tudnék így írni, de hát nem tudok. A fogalmazásod valami hihetetlenül életszerű, nagyon átjön az egész. Amúgy amit írtál benne igaz is lehet talán. Egy év után az emberek kezdik egymást megunni. Ezt én is tudom mert saját tapasztalatból beszélek. Szóval én ezért még jobban átéreztem ezt a fejezetet. Remélem hogy még nagyon sokáig fogod írni, mert igazi élvezet olvasni ezt a remekművet. Andro Így írni mint én bárki tud... de most tényleg. Csak leülsz és írsz, úgy ahogyan beszélsz, és abból ez születik (igen az örök gondom, ezért nem kerülök majd soha be az irodalom tankönyvekbe :D ) Az egy év pedig... ember függő. Én magamról nem tudom még elképzelni sem, hogy valaha valakit elvilseljek (és persze, hogy ő elvilseljen engem) hoszabb távon.. brrr.. add ég, hogy máshogy gondoljam ha megvénülök :D És most egy rossz hír........... még kb 4 fejezet lehet hátra az első kötetből, a második kötet folytatási ideje pedig kétséges...... talán csak szóbelik után fog menni..........

2007.03.31. 23:02

Nos... Saeki... most azt mondom, ha eddig... nem. Szóval   Kedves Hesz!   Elképesztő vagy. Nagyon-nagyon szívből kívánom... Na, jó, nem is tudom, mit kívánok, talán, hogy írj sokat; hogy azt sokan olvassák; és főleg hogy ne vesszen ki idősödvén belőled a lendület, a szellem, ne égj ki.   Közben belézavarodván saját fogalmazásképtelenségembe beleolvastam a többiek hozzászólásaiba... És továbbgondolván ezt a "önmagukból" megnyilatkozásodat... (mármint, hogy önmagukból merítik a gonosz karakterek kiagyalói a gonosz karaktert) bármilyen mélyen bámulok is magamba, nem találok semmi ilyet. Én aztán igazán nagyon küzdök pedig a magam gyarlóságával, és vannak furcsa tulajdonságaim, meg természetesen mélyretemetett titkos képeim, gondolataim, vágyaim is, mint minden bizonnyal mindenkinek, mégis önelemezhetek én feszt, de a szikráját sem találom az ilyesminek... És ráadásul sosem találkoztam senkivel, aki ilyen - vagy hasonló - állat lett volna. És ahogy ülök a magam kis, bizonyos tekintetben rózsaszín életében - valójában nem az, de sok szempontból mégis, nekem igen - azon gondolkozom, hogy vajon egyáltalán létezik ilyen? Nem csak a fikció szintjén? Itt vagyok én, akiben bizonyára szintén megvan valahol ultramélyen ez az állat, de a világért elő nem jönne semmilyen formában, nem lehet, hogy akiben mégis előjön, megmarad azon a szinten, hogy lúdbőrzéses novellákat, thrillereket, akármilyen fiktív izéket gyártson belőle? Legyen már így, jó?   Oké, tudom, hogy nem. Én is olvastam, hallottam, láttam, hogy háborús helyzetekben pl. mik ki nem jönnek az emberből, és... Mégis miért? Belőlem is lehetne ilyen... izé? Vagyis nem is erre akartam kilyukadni, hanem, hogy a valóságban léteznek olyan gonoszok, akik azért azok, mert miért ne? Akiknél nem volt semmilyen rásegítés a gyerekkorral, traumákkal, miegymással? Akik emiatt nem is gyógyíthatóak? És meg sem magyarázhatóak? Én nem hiszem. Remélem.   Bocs, ez csöppet zavaros lett...   ***   Új feji. Tetszett, bár egy picit mosolyogtam az elején az egy év alatt meg lehet unni egymást, és újat akarunk-részen. És bocsáss meg, amiért ezt írom, mert tudom, hogy a felnőttség kezdetén erre nagyon allergiásak tudunk, tudnak lenni az emberek, de olyan nagyon fiatal vagy még :-). Egy év semmi. Még hét-nyolc sem. Még azután is van felfedeznivaló, sőt. Ez nem azon múlik, hogy egymásnak vagyunk-e teremtve - pedig én bizonyos mértékig hiszek az eleve elrendelésben -, hanem azon, hogyan viszonyulunk egymáshoz, mennyire figyelünk, mennyire kötjük össze magunkat a másikkal, akit párunknak választunk. Persze biztos meg is lehet unni, úgy is lehet hozzáállni, csak szerintem hülyeség. Egy ember annyira sok, hogy igazából kevés egy élet megismerni, megszokni, pláne megunni :-). És ez mindenkire igaz.   Ettől függetlenül nyál vagy sem, bájos rész volt. Roppant sokrétű vagy, imádom ezt.   Idgie. Én egyetlen kritikusom:) Köszönöm:) Kezdem a végén: Te magad mondtad ki amiért Youn fejében megfordulgathatott a megunás lehetősége. Hozzáállás... Egy olyan ember akinek ezer egy éve nem volt hosszú kapcsolata, megszokta, hogy egyedül él, egy személyre főz, csak a maga ruháját mossa, néha még szereti is ezt a magányt, mint a történet elején is nem AKAR komolyan venni senkit, és semmit. Egyébként meg, úgy látom, hogy igazad van. Ez kor függő. Ami 18évesen 1év maga a világ, tíz évvel később már nagyon nem az. Igazad van fiatal vagyok, sőt elárulok egy hadititkot 3hónapnál hoszabb kapcsolatom a büdős életben nem volt, mégis úgy gondolom, hogy abban az esetben amiben ők vannak, igenis nagyon meg lehetne unni a másikat ennyi idő alatt....   És most az állatdologról... Én mondhatnám végülis hogy a bennem lévő pszichopata (mert én tudok róla, hogy van, néha össze is futunk meginni egy kávét...) a rossz gyerekkor következménye, de nem akarom erre fogni. Én soha se leszek olyan ember aki az íráson kivül pszichopata lehet, méghozzá egyszerű oknál fogva: mert nem akarok. És igen megint az akarat kérdése. Igenis vannak olyan emberek akik egyéni döntésüknél fogva lesznek ilyenek. Nehéz elképzelni, a normális ember számára szinte már érthetetlen, mért lesz valaki gyakorlatilag őrült, de... van ilyen:) Tudom bárcsak ne lenne...:)   Nagyon köszönöm minden szavad:) Hesz:)

2007.03.31. 19:30

*elismerő füttyentés* Esküszöm, Hesz, a fogalmazásodat még Rowling néni is megirigyelhetné (azért őt mondom, mert épp a minap olvastam bele az egyik HP-könyvbe... össze se tudom hasonlítani Veled!:D) Egy szóval, gratulálok!!!! *taps* Pusssza: Remy Remyyyyyy ez.... túúúlzáááás (mégha nagyon örülök neki akkoris:) ) puussszzz

2007.03.31. 16:17

mint minden eddigi frisshez fűzött megjegyzésedet, a mostanit sem vettem komolyan. a cím után rájöttem, hogy talán jobban tettem volna, ha igen. :P szép volt. elvannak a drágák. egy év... az jó hosszú. remélem ötvenre emelkedik majd a száma, esetleg mindhaláligra. nekem tetszett mindenesetre, az előző fejezetek után jól esett egy kis boldogságos. Sae-chan Na véééééééégrreee. Mondtam én. Ez a fejezet nyáltenger lett, de iszonyatosan. Viszont felüdülés volt írni három Saeki fejezet után:) Olyan kis hülyék szegények :) Igazából ilyen távlatokból biztos nem érezni, de én egy napon írtam meg, az előző két fejezetet, és ezt... és szerintem azért ennyire eltúlzottan nyálas a drágám, mert két oldali gonosszág undoritiszem volt már..:)

2007.03.30. 05:57

Drága Hesz! Nem gondoltál még arra hogy ez a történet képernyőre kívánkozik? Mégpedig animében? Mert hát valljuk be, én rögtön erre gondoltam, amikor elkezdtem olvasni. Főleg a Youn-Sou jelenetek. De ez csak az én szerény észrevételem volt. Andro Gondolatolvasó vagy?:) Ehhez kapcsolódva, pont tegnap mondtam Spiritnek, hogy a fejemben ezeket a történeteket, a sok manga miatt manga formátumban látom, ami néha egy kicsit megnehezíti a dolgom... és örökké bánni fogom, hogy sajnos nem tudok rajzolni... pedig mennyivel egyszerűbb lenne az életem, nem főne a fejem a jeleneteken, minden érzelem változást megoldhatnék két rajzban :D Egyébként van egy sanda gyanúm, hogy azért jutott eszedbe neked az anime nekem meg a manga, mert sok a tőmondatom, és olyan hm hát szó szerint írok, nem azt, hogy " a napfény aranylóra festette a szobát" hanem azt, hogy "besütött a nap" ami miatt persze kevésbé tűnök irodalminak, viszont lemarad a sok rizsa....

2007.03.29. 15:46

Fekete-fehérben látni a világot? először vádolnak meg ezzel. szósincs róla. csak próbáltam az általános gonosz karakter sablonokat ábrázolni. ha most elkezdeném kifejteni a véleményemet a jóról és a rosszról akkor estig sem végeznék. minden nézőpont kérdése. minden veszélyes. minden jó. minden rossz. mindenki jó. mindenki gonosz. emberek vagyunk. és azért szeretem a mangákat és animéket, mert az alkotóik nem feledkeztek el arról az apróságról, hogy szereplőik emberek. Vic fordítása... Nem ismerem a Gundam Winget. Mire lejön azzal a hadneméltassammilyen torrenttel meg már úgyis mindegy lesz. Az adott mű miatti beharangozásnak hála, egy darabig tuti Duo gatyájának elejét fogom lesegetni. :D Ami magát a BDSM-et illeti, különös világ.Tőlem távol áll minden tekintetben. Nem hiszem hogy megtudnám érteni, egyszerűen csak elfogadom, hogy ilyen is van. A BDSM még talán nem perverzió, sokkal inkább személyiségi, mint szexuális alapokra épül. Persze, hogy ki mit tekint perverziónak és aberrációnak az is nézőpont kérdése, és ízlésé meg gyomoré. Van olyan, aki már azt is perverznek tartja, aki kimondja hangosan a szót: szex. Másnak pedig még a BDSM sem perverz. Ilyenek az emberek. Ilyenek vagyunk mi. Nem is fogunk egyetértenimi sem. :) Te kedveled, Murakit, én enyhén szólva nem. Hát ez van. Sae-chan Vádolni? De fura, én valahogy úgy gondoltam azok akik feketének vagy fehérnek látják a világot, szilárdan álnak a talpukon, és kifejezetten irigylem őket, mert egy könyv olvasása közben nem teszik le szegény könyvet 30x hogy elmerengjenek a hősök jellemvonásain, hogy akkor ők most feketék, szürkék, sötét szürkék, fakító fehérek vagy mik, mert pontosnak és ésszerűnek látják a világot. Szóval ez az én betűimből nem sértés, hanem dícséret, és kalap lengetés:D Egyébként meg nem nem értünk egyet, hanem elbeszélsz melettem, én meg meletted, ami az itteni írás nagy hátránya:DDD Van ez így:) Amúgy én nem láttam azt az animét, igazából mivel mechaval tarkított így szerintem nem is fogom megnézni.... :DDDDD

2007.03.27. 17:54

egyszerű a dolog Hesz. Van aki csak azért gonosz, mert miért ne legyen az. ezek a végletes figurák. vannak olyanok, akik azért gonoszok, mert ott volt a múltjuk, vagy valahogy elkezdtek olyasmit művelni, ami morálisan nem éppen jónak számított. Muraki pedig nem perverz. aberrált. van különbség. mindegy... ha tovább mondom én is belezavarodom :) Sae-chan Én fele ennyire se látom egyszerűnek, de örülök, ha te ennyire fekete-fehérnek nézed a világot...:D perverz kontra aberrált dologra nekem a legszebb példa az a Gundam fic amit Vic fordít, én nem szoktam BDSM ficceket olvasni, mert nem tudok azonosulni, az olyan emberekkel akik élvezik ha valaki ilyen szinte uralkodik felettük... Namármost az emberek 80% szerint aki benne van egy ilyen Dom-szub dologban az biztosan aberrált, pedig szerintem még csak annyira nem is perverz, csak éppen szereti a különlegességeket. És most tényleg nem haza beszéltem, mert egy perverz fantáziámba se szerepelt, hogy kikötnek vaagy megszabják hogy mit mikor hogyan tehetek stb..stb..Egyébként meg nem hiszem, hogy mentő körülmény a szar múlt, vagy súlyosbító a lepkekergetős gyermek évek...

[Friss hozzászólások] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]