Fandom: Suju
P�ros: Siwon Hankyung eml�t�s szintn�l t�bb Heechul...
Korhat�r: 18
Figyelmeztet�sek: Slash
Egy�b: Nem valami vid�mos...

Hankyung nem tombolt. M�r nyugodtan vette tudom�sul a l�tv�nyt, ami el� t�rult. Ha egy bar�tj�t l�tn� �gy, nem zavarn�. Ha a szeret�j�t, akkor sem. De az az ember, aki a k�z�s �gyukban �ppen szenved�lyesen ny�gve meglovagolt valakit a szerelme volt, aki�rt az �let�t adta volna. Nem ez volt az els� eset, hogy �gy tal�lta Heechult. Biztos volt benne, hogy ha hagyja ezt, akkor nem is az utols�.

Lec�vekelt az ajt�ban �s meg sem tudott mozdulni. Egy mellkas �tk�z�tt a h�t�nak. Nem fordult meg. Pontosan tudta, hogy Siwon az. Eleinte � volt a betolakod�, a gonosz, aki ugyanannyi helyet nyert el a Hercegn� sz�v�ben, mint Siwon. De egy szinten egyik�k se b�nta. �k h�rman m�k�dtek, de mostanra Heechulnak m�r nem volt el�g semmi. - A francba! - Pillantotta meg �ket Cindarella alkalmi partnere. � nem k�romkodott, lassan laz�n h�trafordult �s mosolyogva k�rdezte szerelmeit:

- Besz�lltok fi�k? Hankyung teste megfesz�lt �s ugyan sohasem jutott volna esz�be, hogy b�ntani tudn� azt a gy�ny�r� l�nyt, de ahogy mosolygott r�juk, azt �rezte, hogy �r�k �letre el akarja cs�f�tani a b�jos arcot, nem akarja t�bbet hallani a nevet�s�t, amit�l r�gen szebb volt egy nap. Gy�l�lte Heechult �gy, mint soha senkit. K�t er�s kar fogta meg.

- Menj�nk innen… - s�gta oda Siwon, majd szinte elr�ncig�lta bar�tj�t az ajt�b�l. El, messzire a lak�st�l, messzire a ribancc� lealacsonyodott �r�k szerelemt�l. - Nem tudom elhinni… nem… meg�g�rte, hogy soha t�bb�… Siwon meg�g�rte! - Hankyung leh�zta a whiskyt. Reszketett a keze �s eg�sz test�ben remegett. A f�ldh�z v�gta a poharat. Siwon szomor�an n�zte bar�tja tehetetlen d�h�t. M�g� l�pett, mellkas�val teljesen a m�sik h�t�hoz simult �s �tkarolta. Hankyung izmai g�rcs�sen fesz�ltek meg az �rint�st�l, mire Siwon er�sebben szor�totta, eg�szen addig, am�g bar�tja ernyedten d�lt hozz�. - Sajn�lom…

- Neki k�ne sajn�lni, de nem teszi. Vagy ha igen, az nem �r semmit… ugyan�gy megteszi �jra �s �jra - szembefordult bar�tj�val, aki egy pillanatra h�trah�k�lt a m�r-m�r �r�lt l�ngt�l Hakyung szem�ben. - Nem volt�l el�g neki, megszerzett engem. �n voltam az �j j�t�k. Nem voltam el�g, vissza�desgetett mag�hoz t�ged. �gy egy�tt im�dott minket. �s tudod mit? �n is szerettem �gy �lni. Erre mindenf�l�ket… nem… Siwon ezt nem b�rom. Nem tudok neki megbocs�jtani. Nem megy t�bb� - egyre nehezebben vette a leveg�t, a s�r�s sz�l�n �llt, de tartotta mag�t ink�bb, egyre jobban szor�totta Siwon v�ll�t. - Nem kell neki t�bb� megbocs�jtanunk.

- Szeretem…

- �n is. Jobban, mint b�rkit a f�ld�n, de ett�l nem jobb neki. �s nek�nk se.

- De mi lesz vele n�lk�l�nk? Nem fog enni, nem tudja kezelni a mos�g�pet �s elfelejt aludni… - Siwon mosolyogva simogatta meg Hanykung arc�t. Nem � lenne, ha nem azokban a pillanatokban is, amikor el akarja hagyni Heechult, a Hercegn��rt agg�dna.

- Itt az ideje, hogy feln�j�n. - �t�lelte legjobb bar�tj�t, aki h�l�san fogadta a gesztust. Siwon �lel�s�t legal�bb annyira szerette, mint Heechul�t. Mind a kett� olyan �rz�s volt, mint hossz� �t ut�n haza�rni. �s ez az �t, nagyon hossz� volt most.

- Maradhatok itt am�g…

- Persze!

- Seg�tesz holnap elk�lt�zni?

- Igen - Siwon eltolta mag�t�l annyira Hankyungot, hogy meg tudja cs�kolni. Nem volt vad szenved�ly a cs�kjukban. Nem olyan volt, mint Heechullal, � volt a h�rm�jukat �sszek�t� t�z, de a bar�ts�g �s a szeretet m�k�d�tt k�z�tt�k Cindarella n�lk�l is.

- Nem tudom, mi lenne, ha te nem lenn�l velem…

- �n sem tudom, hogy velem mi lenne… - Siwon eldobta a magabiztoss�g �larc�t �s megt�rten n�zett bar�tj�ra. Hankyung szomor�an figyelte a mindig er�s �s magabiztos Siwont. Hihetetlen, hogy egyetlen ember ennyire t�nkre tudta tenni mind a kettej�ket.

- Itt vagyunk egym�snak - mondta Hankyung �s �sszef�zte az ujjait Siwon�val. Mosolyogva fogadta a k�zszor�t�st.

- Menj�nk aludni… Nem t�rt�nt k�zt�k semmi azon az �jjelen. Csak egym�ssal szembe fek�dtek az �gyon, a m�sik kez�t szor�tva, mintha att�l biztos lenne, hogy a darabokra esett boldog vil�gukb�l valami m�g megmaradt. M�r hajnalodott mikor v�gre elaludtak. Az �bred�s volt a legfurcs�bb. B�r a kapcsolatukban h�rman voltak Siwon m�gsem aludt mindig vel�k, de ha �gy tett, akkor meg volt a reggelnek egyfajta ritu�l�ja. Heechul �bresztette �ket, aki mindig k�z�tt�k fek�dt. V�kony kecses ujjait r�fonta f�lig merev f�rfiass�gukra, �s lassan elkezdte massz�rozni. Ezt addig lassan tette, am�g a k�t fi� teljesen fel nem �bredt, sz�jukkal nem tal�lt�k meg a nyak�t, mellbimb�j�t - t�k�letes szinkronban -, kez�k pedig nem k�szott merevs�g�hez. Innent�l gyors�tott a keze mozg�s�n �s v�g�l nagyon hamar elmentek mind a h�rman. A Hercegn� ut�na visszafek�dt a puha �gyba �s elk�ldte Hankyungot reggelit k�sz�teni, Siwont pedig k�v�t f�zni. Valahogy a k�t fi� sohasem haragudott Heechulra. Vid�man szorgoskodtak a konyh�ban, n�ha j�t�kosan puszit nyomva a m�sik v�ll�ra vagy nyak�ra. Nagyon ritk�n cs�kol�ztak �gy, hogy Heechul nem volt vel�k… De m�r nem volt, �s amikor Hankyung fel�bredve f�lig Siwonra csavarodva tal�lta mag�t, egy jelent�s�gteljes reggeli mereved�ssel, hirtelen nem tudta mit k�ne tennie. - J� reggelt - kapott egy cs�kot a nyak�ra az �lmosan pislog� Siwont�l. Beleborzongott, �s akaratlanul is m�g k�zelebb f�szkelte mag�t.

Siwon elmosolyodott �s kez�t maguk k�z� cs�sztatva megfogta Hankyung f�rfiass�g�t.

- Nem… - Siwon meglepetten h�zta fel a szem�ld�k�t a tiltakoz�st hallva.

- Nem…?

- Nem tudom, hogy ez j� �tlet-e.

- Az ilyesmiben �n szoktam nem biztos lenni, �s te szokt�l ugyan olyan g�tl�stalan lenni, mint �… M�r a Heechulra val� utal�s is �gy v�gott v�gig Hankyungon, mintha Siwon kez�ben ostor lett volna. Pedig Siwonnak igaza volt. Hankyung volt az, aki minden g�tl�soss�g n�lk�l ment bele a h�rmasba. Minden szempontb�l. Hi�ba pr�b�lta maga el�tt bizonygatni, hogy csak az�rt engedte mag�ba Siwont, mert Heechul l�tni akart Siwon arc�t, ahogy valaki m�sban m�lyed el. Val�j�ban eg�sz egyszer�en �lvezte. - Te nyert�l - mondta Hankyung szomor�an elmosolyodva, majd a h�t�ra g�rd�lt �s mag�ra h�zta Siwont.

- Az�rt �n nem eg�szen erre…

- �n viszont igen. K�rlek - Hankyung olyan szomor�an mondta azt a k�rleket, hogy Siwon nem tudott neki nemet mondani. Am�gy se nagyon ment neki ez a sz�, de k�t ember volt, akinek egy�ltal�n nem tudta kimondani. Az els�, ami �tfutott az agy�n, hogyha innent�l kezdve Heechul helyett Hankyung fogja �rzelmileg terroriz�lni, akkor ink�bb hagyja a fen�be az eg�szet, de azt�n a cs�p�j�re k�sz� ujjak, a pizsama nadr�gon kereszt�l hozz�pr�sel�d� forr� f�rfiass�g elfeledett�k vele a gondolatait. Hankyung teljesen �tadta mag�t Siwonnak. Nem figyelt semmire, pr�b�lta kikapcsolni az agy�t, csak szor�totta legjobb bar�tja karj�t. M�gis, abban a pillanatban, amikor v�gre Siwon bel�hatolt, eleredtek a k�nnyei. Nem a f�jdalomt�l, azt m�r megszokta. Esz�be jutott, hogy mi mindent hagy maga m�g�tt ezzel. V�gigfutott az agy�n, ahogyan Heechullal p�rnacsat�znak, a m�sik k�cos haja reggelente, az aranyos kis ny�sz�rg�s, ahogy �r�l annak, amit f�z�tt neki. Zokogva kapaszkodott bar�tj�ba, aki szorosan tartotta, �s Siwon �r�lt annak, hogy nem l�tja az arc�t Hankyung, mert most � sem tudta visszatartani a k�nnyeit. �gy k�lt�z�tt el Hankyung a lak�sb�l, hogy Heechul nem volt otthon. Direkt �gy tervezt�k, egyik�j�k se akart tal�lkozni vele. K�tszer megbocs�jtottak mind a ketten. Harmadszorra m�r nem b�rt�k. Este cs�rg�tt Hankyung telefonja. Yunho volt az.

- Igen?

- Bocs a zavar�s�rt Hankyung-ah, de el tudn�d magyar�zni �rtelmesen, hogy mi t�rt�nt, mert van egy zokog� Heechulunk, aki k�t b�g�sroham k�z�tt annyit mondott, hogy mire haza�rt elt�ntek a dolgaid, meg Siwon v�lt�s ruh�ja… - nem volt m�rges a hangja, sem sz�mon k�r�. Ugyanolyan nyugodt volt, mint mindig, ami k�t dolgot jelenthetett: vagy borzaszt�an haragszik, ami�rt Heechult b�ntott�k, vagy maga se tudja, mit �rezzen.

- Yunho-shii nagyon sajn�lom, de k�rdezd meg ink�bb azt a kurv�t, aki most n�latok b�g, hogy m�gis ki volt az a szemreval� ifj�, akin tegnap lovagl�leck�t vett - Hankyung hangja hideg volt.

- HEECHUL! - �v�lt�tt fel Jaejoong a telefon m�sik oldal�n.

- �n csak… - hallott�k Heechul hangj�t.

- Oh, ezek szerint ki volt hangos�tva - mondta Hankyung.

- Ki �m… fi�k, sajn�lom, ami t�rt�nt.

- H�t m�g mi.

- Gondolom, nem szeretn�tek…

- Besz�lni vele? SOHA! - Hankyung ism�t m�rges lett, esz�be jutott a h�trahajtott fej a hossz� haj, ahogy izzadtan tapad a tark�hoz, a mosoly… "Besz�lltok fi�k?" . Remegett a keze, �s �gy szor�totta a k�sz�l�ket, hogy Siwon att�l f�lt, elt�ri.

- Sajn�lom Yunho, �n vagyok az Siwon. Azt hiszem, Hankyung most jobb, ha nem…

- Te szeretn�l vele besz�lni?

- Sajn�lom, de �n se. Vigy�zzatok r�, mi m�r nem tudunk.

- Meg�rtem. Sajn�lom.

- J� �jt Yunho!

- J� �jt. Hankyung csak nagyon nehezen tudott megnyugodni. Mikor v�gre siker�lt, ism�t Siwon karjai k�z� menek�lt, de Siwon nem b�nta, � is pont olyan zaklatott volt, mint legjobb bar�tja. Egy dologt�l tartottak csak, a m�snapi pr�b�t�l. Ha akart�k, ha nem, szembe kellett n�zni�k Heechullal, amire nem tudt�k hogyan fognak reag�lni. Reggel hatalmas napszem�veg �s sapka al� rejt�zve mentek be pr�b�ra. Utols�nak �rkeztek, Kangin ord�tott is vel�k egy sort a k�s�s miatt, de �gy legal�bb Heechul nem tudott vel�k besz�lni, mert azonnal kezdeni kellett. Az eb�dsz�netig nem is volt gond, akkor azonban nem tudtak el�g gyorsak lenni, �s Heechul elkapta a karjukat.

- K�rlek, besz�lj�k meg.

- Vedd le r�lam a kezed - mondta m�rgesen Hankyung.

- Hagyj�tok ezt abba, nem megfelel� a pillanat - maradt meg m�g mindig a j�zan �szn�l Siwon.

- �S?! �s ha megtudj�k, akkor mi van?! Tudt�k j�l mi van k�zt�nk, most majd azt is megtudj�k, hogy v�ge. Ha pedig tudni akarj�k, mi�rt, k�rdezz�k az egy�ttes ribanc�t. Mes�lj! H�nyan voltak meg neked rajtunk k�v�l?!

- Hankyung… - suttogta Leeteuk. A d�h�s tekintet�, hangosan �v�lt�z� f�rfiban nem tudta felismerni a cs�ndes boh�cot, aki mindig �gyetlen �s mindig mosolyogva t�ri Heechul legcs�ny�bb hisztijeit is.

- Sajn�lom, k�rlek, sajn�lom, bocs�ssatok meg nekem, k�rlek… - Heechul sz�vet t�p�en zokogott. Hankyung folyamatosan ism�telgette mag�ban, hogy gy�l�li ezt az embert. M�gis a kez�t ny�jtotta fel� �s �t�lelte. Intett Siwonnak, hogy tegye ugyan ezt. � szemb�l �lelte Cindarell�t, m�g Siwon a h�t�hoz simult hozz�.

- Nem tudom, mi�rt, nem tudom, annyira szeretlek benneteket, nem tudom…

- Heechul, mi is szeret�nk t�ged. Mintha kit�pn�k a sz�vem, de van, amire nincs bocs�nat… Ujjait �sszef�zte Siwon�val, �gy nyertek er�t egym�sb�l. Hankyung lehunyta a szem�t. Amikor el�sz�r kapt�k rajta Heechult valaki m�ssal, a Hercegn�j�k �ppen az idegen fi� el�tt t�rdelt, aki h�ttal volt nekik. Ahogy �r�mteli elfoglalts�gb�l felpillantott, megl�tta Hanykungot �s Siwont, m�g egyszer l�tv�nyosan v�gig nyalta az idegen merevs�g�t, majd megsz�lalt: - Nem j�tt�k ti is? Amikor m�sodszorra kapt�k rajta a nappali sz�nyeg�n hentergett. L�bai a csenev�sz, sz�k�re hidrog�nezett haj� sr�c nyak�ban. S olyan hangosan ny�g�tt, hogy szeret�i m�r a szoba ajtaja el�tt tudt�k mi folyik odabenn. - Van m�g hely… -mondta Heechul mosolyogva mikor megl�tta �ket. Minden alkalom ut�n zokogva k�rt bocs�natot �s az �gyban pr�b�lta k�rp�tolni a fi�kat f�lrel�p�sei�rt. Siwon �s Hankyung mindig �gy gondolt�k, hogy a szerelemben k�t embernek van helye. Hossz� id�be telt nekik megbar�tkozni egym�ssal, de elfogadt�k, hogy ez egy annyira furcsa szerelem, ahol h�rman vannak. De t�bb embernek nincs hely. Akkor megmondt�k Heechulnak, hogy ennyi volt. Nincs t�bb es�lye, �s v�sse az agy�ba, hogy senkivel sem akarnak osztozkodni rajta. "Besz�lltok fi�k?" Hankyung kinyitotta a szem�t �s Siwonnal n�zett farkasszemet. Kez�k egym�sba kulcsolva ujjaik elfeh�redtek az er�s szor�t�st�l. - Sajn�lom Heechul - mondta halkan Siwon. - De van, amire nincs bocs�nat.