Fandom: Johnny's Entertainment

P�ros: Nishikido Ryo/Okura Tadayoshi

Korhat�r: 18

Figyelmeztet�sek: Slash!

Egy�b: B�t�z�s�rt k�sz�net Ave-nak... A t�rt�net a K�thetente kedden folytat�sa, de �rthet� n�lk�le is.

- Mi t�rt�nt?

- Csak engedj be… Ryo sz� n�lk�l arr�bb �llt, �s beengedte bar�tj�t, aki �zott volt, �s k�ts�gbeesett. - Uchi hol van? - A saj�t lak�s�ban… de mi a fene t�rt�nt veled? - k�rdezte, mik�zben l�b�jjhegyen �llva torn�zott le a szekr�nyb�l egy t�r�lk�z�t. Odaadta Okur�nak, aki lerogyott a padl�ra, kez�ben az anyagdarabbal, de ahhoz se volt benne el�g er�, hogy nekil�sson megt�r�lni a haj�t. Ryo s�hajtva l�pett m�g�. Kivette bar�tja kez�b�l a t�r�lk�z�t, �s � kezdte el vele d�rg�lni a m�sik fej�t. - Megcsalt. Ryo keze egy pillanatra meg�llt, majd folytatta bar�tja haj�nak t�rl�s�t. - Ryo-chan, hallod, amit mondok?

- Hallom, de az lehetetlen… Yassu nem tenne ilyet.

- L�ttam, hallottam… elrohantam… "Teh�t ez�rt nem volt n�la eserny�…" futott �t Ryo agy�n. - Biztos rosszul l�ttad… - nem �rkezett r� v�lasz… r�m�lten konstat�lta, hogy Okura egyre g�rnyedtebben �l, v�lla eg�szen el�re esett. - Tacchon…?

- Ryo-chan! Fordult meg Okura, �s bar�tj�hoz b�jt, ahogy a gyermek b�jik anyj�hoz, ha rosszat �lmodott. Ryo meglep�d�tt, �s hirtelen azt se tudta, mit tegyen, azt�n beugrott neki. Ilyenkor meg kell �lelni azt, aki v�delem�rt megy karjai k�z�. Lassan felemelte a karj�t, �s �t�lelte Tacchont. �szre sem vette �s m�r simogatta is a h�t�t. - Nincs semmi baj - mondta, de nem volt t�l meggy�z� a hangja. Okura hangtalanul s�rt a karjai k�z�tt. Ryo-nak fogalma se volt arr�l, mit mondjon, vagy tegyen. Nem szokott ilyen helyzetbe ker�lni. �s egy�bk�nt is mit kezd az ember egy s�r� Tacchonnal? Tacchon nem szokott s�rni! Tacchon cs�ndben van, eszik, �s nevet, m�ghozz� a k�t ut�bbit nagyon sokszor. Nem s�r, vagy ha s�r is Ryo el�tt m�g sohasem tette. Okura felemelte a fej�t Ryo mellkas�r�l, �s ajk�t a m�sik�hoz �rintette. Ryo a d�bbenett�l leveg�t venni is elfelejtett. Tacchon nem h�z�dott el, nem tett semmit, csak szorosan z�rt szemmel puha, hideg sz�j�t Ryo-�hoz �rintette, aki az els� d�bbenet ut�n azt vette �szre, hogy nem zavarja a m�sik ajka. Nem kelt benne semmilyen rossz �rz�st, s�t kellemesen bizsergeti. R�ad�sul, ahogy ennyire k�zelr�l figyelte a m�sik szomor� k�nny�ztatta arc�t, elszorult a torka. Nem akarta Tacchont ennyire szomor�nak l�tni. - Mit m�velsz? - h�z�dott el, de m�g csak fel se emelte a hangj�t.

- Ryo-chan… f�j… l�tom folyamatosan, �s hallom… nem akarom ezt… seg�ts, k�rlek - suttogta Okura, �s ahogy kinyitotta a szem�t �jra eleredtek a k�nnyei.

- Nem lehet - v�laszolta hat�rozottan.

- Ryo… te pontosan tudod… - Remegett Tacchon hangja. Igen Ryo is tudta. De � megbocs�tott, �s tov�bb l�ptek. Egyetlen botl�s volt Uchi r�sz�r�l. Ryo nagyon nehezen tette t�l mag�t rajta, de megtette, mert �gy gondolta fontosabb neki a kapcsolatuk, mint az az egy alkalom lehetett Uchi-nak. Sohasem jutott esz�be a bossz�. B�r t�ny, amikor r�j�tt egy �jszak�t m�szk�lt az utc�kon de… att�l nem lesz jobb, ha valaki m�ssal… - K�rlek Ryo-chan - s�gta Tacchon Ryo f�l�be, �s �t�lelte a nyak�t. Okura haja m�g mindig vizes volt, Ryo megborzongott a hidegs�g�t�l. Tacchon eg�sz teste �t volt fagyva. Persze, csurom v�z mindene… J� �rz�s volt… �s nem akarta ell�kni mag�t�l, mert ha � nemet mond, hova megy? Mit csin�l? M�ly leveg�t vett. Hiba volt. Szinte mellbe csapta Okura illata… M�r nem csak nem akarta, nem is tudta ell�kni mag�t�l. Elford�totta a fej�t, �s finoman megcs�kolta az es� �ztatta gy�ny�r� nyakat. Tacchon halkan ny�sz�rg�tt, ahogy Ryo az �rz�keny pontj�t k�nyeztette. Mikor nem sokkal k�s�bb elh�z�dott, Okura sebesen szedte a leveg�t, �s szinte azonnal r�vetette mag�t Ryo sz�j�ra. Semmi sem maradt a nem sokkal azel�tti szem�rmes puszib�l. Szenved�lyesen sz�vta a m�sik ajk�t, majd nyelv�vel sim�tott rajta v�gig. Ryo hevesen a h�t�ra d�nt�tte Tacchont, �s f�l� m�szott, ujjait a m�sik f�lhossz� haj�ba mer�tette, �s cs�kolta, �gy, hogy a v�g�n m�r leveg�t is alig kaptak. Okura keze megindult bar�tja h�t�n, majd a mellkas�n, v�g�l mindenfajta id�h�z�s n�lk�l r�fogott a m�sik f�rfiass�g�ra, �s nadr�gon kereszt�l kezdte el simogatni. Ryo meglep�d�tt. Nem gondolta volna, hogy Tacchon ennyire hamar a l�nyegre fog t�rni. Vele szinkronban mozdulva, jobb kez�t elh�zta a m�sik haj�t�l, �s leny�lt az �l�hez, de � nem el�gedett meg annyival, mint Okura. Kigombolta bar�tja nadr�gj�t, leh�zta a cipz�rt, majd az als�val egy�tt megszabad�totta �t a felesleges ruhadarabokt�l, azt�n � is megszabadult t�l�k… F�ls�j�kkel egyik�k se t�r�d�tt, f�k�nt azut�n nem, hogy Ryo merevs�g�t Tacchon�hoz d�rzs�lte. Ujjai ism�t a m�sik haj�val j�tszottak, Okura pedig nem tal�lva m�s kapaszkod�t Ryo h�t�n keresett fog�st. Ajkaik �sszefon�dtak, mik�zben az �l�v�lad�kt�l egyre nedvesebb f�rfiass�gukat hevesen d�rzs�lt�k egym�snak. Cs�kjuk is vad volt. Nem volt azokban a pillanatokban semmi meghitts�g, semmi finoms�g, de minden �rz�k�ket megbabon�zta a m�sik f�lmeztelen teste, elakad� l�legzetv�telei. Semmi sem sz�m�tott, csak a mindent els�pr� �lvezet, az hogy mindkettej�knek j� legyen. Szinte egyszerre �rtek a cs�csra, egyik�k sem ki�ltott fel hangosan, vagy ord�totta a vil�gnak �lvezet�t. Csak n�h�ny m�g addigin�l is gyorsabb mozdulat, �s egy picit hangosabb ny�g�s… Vagy 10 perce fek�dtek m�r a nappaliban, mikor Ryo felkelt, ledobta mag�r�l a p�l�j�t, leny�jtotta a kez�t Tacchonnak, aki egy pillanatig t�tov�zott, majd halv�nyan mosolyogva elfogadta, �s felt�p�szkodott. � is leh�zta mag�r�l a f�ls�t, azt�n egy�tt lezuhanyoztak. Nem sz�ltak egyetlen sz�t sem, csak finom mozdulatokkal mosdatt�k a m�sikat. Azt�n mind a ketten magukra kaptak egy als�t, Ryo kiter�tette a futonj�t, �s lefek�dtek aludni. Okura szorosan b�jt Ryo-hoz, aki mosolyogva �lelte mag�hoz. Mindezt… n�ma cs�ndben… Reggel Tacchon kor�n fel�bredt. Szomor�an b�jt ki Ryo karjai k�z�l. Fel�lt�z�tt, �s elindult, de az ajt�b�l visszafordult �s n�zte az egyenletesen hull�mz� �gynem�halmazt meg a fekete k�cfoltot, ami Ryo haja volt. Pontosan tudta mi�rt ide j�tt. Mert akarta ezt. Nem az agya rejtek�ben pihent a v�gy, hogy Ryo-t �gy �rintse, hanem a sz�v�ben. Valahol, nagyon m�lyen… Yassu h�tlens�ge el�hozta ezt a v�gyat bel�le. De Ryo Uchit szereti... Tacchon pontosan tudta, hogy Ryo semmit sem mond majd p�rj�nak, mint ahogy � sem fog sz�lni Yassunak, m�g csak arr�l sem, hogy megl�tta �t m�ssal. Az is csak egy botl�s lehetett, hiszen a fi� biztosan szereti �t. Ahogy � is szereti Yassut… Hogy mi�rt v�gyott m�g is olyan elkeseredetten Ryo-ra? Nem tudta. Nem �rtette. Nem sz�m�tott… m�gis mit tehetne? M�r az k�sz csoda volt, hogy �gy m�k�d�tt a dolog. Ha hirtelen szak�tana Yassuval �s elmondan�, mit �rez… soha t�bbet nem tudn�nak egy�tt dolgozni. Az meg rosszabb lenne, mint a hal�l. Az egy�ttes volt mindannyiuk �lete. S�hajtott egyet, majd szomor�an elmosolyodott. Megfordult, �s kil�pett a lak�sb�l. A k�vetkez� vacsora ugyan �gy zajlott, ahogy eg�szen addig mindegyik. A k�t "feles�g" az apr� konyh�ban t�st�nkedett, am�g a "f�rjeik" benn iszogattak. Nem volt zavar, nem volt pirul�s, se k�nyelmetlen cs�nd. Olyasmi sosem volt k�zt�k. Ha �k hallgattak, az b�rsonyos volt, b�k�s, �s kellemes. Az � cs�ndj�k ezerszer besz�desebb volt, mint m�sok szerelmes szavai. Nem besz�ltek arr�l az �jszak�r�l. De a szerelmes cs�ndj�k, m�g a koncertek dobh�rtyaszaggat� zsivaj�ban is megmaradt nekik…