Páros: Drarry
Korhatár: 16+
Figyelmeztetés: Slash utalás, versbe beszerkesztve. És szomorúság... és bánat...
Ez így nincs. Próbálj mást, vagy máshogyan.
Mozdulj. Felém. Hozzám és ellenem. - Neh… áú! Malfoy!
- Csak nem fáj?
- Meg vagy veszve? Áhh…
- Ez mintha egy elégedett nyögés lett volna…
- Idióta!
- Nem is tudtam… hogy a kis túlélő… imádja a keményebb meneteket… Próbáld magad. Engem nem kell - tudod.
Próbálj kegyetlenül, szerelmesen. - Szeretlek…
- Persze, ilyenkor mindig nagyon szeretsz Draco…
- Ne gúnyolódj Potter!
- Harry…
- Harry… szeretlek! Fordíts rajtam, ugráltass és nevess ki.
Tégy szánalmassá. Gyöngítgess, csigázgass. - HOL VAN A PÁLCÁM??
- Ne üvölts Draco.
- MAJD AKKOR NEM ÜVÖLTÖK, HA VISSZAADOD AZT A KIBASZOTT PÁLCÁT!
- Muszáj volt elvennem…
- De miért?
- Azért te seggfej, mert bevizsgálja a minisztérium… szerinted én azt akarom, hogy az Azkabanban rohadj meg?! Kínozd a macskám, gúnyolódj, kötözz meg.
Lessél ki, vess meg. Gyújtsd alám az ágyat. - Már megint miért én?
- Azért Harry, mert pazarul festesz kikötözve… és amúgy is minek neked mozgástér… hát nem sokkal jobb így?
- Szerintem meg jobb lenne ha… aaaahhhh Cselezz ki, csapj be, csalj meg úgy, hogy lássam.
Beszélj japánul, fél szavad se értsem. - Hai! ... Hai! … Arigatou gozaimasu Sensei!
- Mi volt ez a hablaty nyelv, amin már fél órája beszélsz?
- Japán Draco…
- Mit akartak tőled?
- Új fogót keresnek… és lehet, hogy én vagyok az ő emberük.
- A hátam mögött intézted ezt?!
- Nyugodj meg…
- Becsaptál. Azt mondtad, nem hagysz egyedül az auroroknál, és nem mész el fogónak!
- Beszéljük meg…
- MIT BESZÉLJEK MEG EGY HAZUGGAL?? Tűnjél, miképp a nedvesség a bőrből -
sunyin, hosszan, és szinte észrevétlen. - Szia Draco…
- Ne szólj hozzám.
- Hogy vagy?
- Ne… szólj… hozzám.
- Rég találkoztunk…
- Jah azért mert egy szó nélkül vetted a cuccot és hagytál ott! Csak úgy eltűntél! De tudod mit? Nem érdekel! Ne szólj hozzám!
- Hiányzol…
Tépjed a körmeim, hajam, a bőröm.
Harapj meg. Üss pofon. Ájuljak el.
- Talán ez egy kicsit erős volt…
- Nem eléggé, ha még eszméletednél vagy.
- Draco felrepedt a szám, és vérzik az orrom…
- Kár, hogy beszélni még tudsz.
Kóstold a vérem, nézd sokáig, mint folyik.
Unjad, ha sírok. Mondd: nem érdekel.
- Igen, gyerünk, könyörögj. Még párszor… újra… nah nem megy? Nincs több szavad? A sajnálom, minden szinonimáját elbőgted már Harry?
- Nem akartam vele lefeküdni.
- Persze mert az ilyesmi véletlenül történik. Na takarodj innen!
Hajíts ki, üldözz, másnak adj, cserélj el.
Tagadj le, s hidd, sosem voltam neked.
- Hülye voltam, hogy azt hittem nem állsz bosszút.
- Ugyan ez még nem volt igazán bosszú. Az jobban fog neked fájni.
- Láttalak téged vele, benne… az ágyunkban. Ez nem elég bosszú Draco?
- Ágyunk? Milyen közösről beszélsz? Én hoztam, a te ágyadat kinn használjuk kanapénak.
Fertőzz, pusztíts nagyon lassan. Ölj meg.
És tudd: én még így is csak győzhetek.
- Én ebbe belehalok Draco, nem bírom már.
- Szeretlek.
- Én is. És még hányszor játsszuk ezt végig? Az idióta körforgásban a másik bántását és sértését?
- Nem tudom… mi nem egyszerűen tűz és víz vagyunk, hanem jégtömb és vulkán…
- Akkor miért akarsz megint belekezdeni?
- Szeretlek.
- Ez nem elég Draco.
- Nem bírom nélküled.
- Utolsó?
- Utolsó…
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
