3. fejezet. – Nagy igazs�gok, �s friss leveg� -

- Tegnap s�rt�l.

- Bizony Nic, ez m�g az olyan lelketlen seggfejekkel, mint �n is el�fordul.

Az asztalomn�l �l�k, �s olvasok. Jobban mondva n�zem a bet�ket. � a f�ld�n �cs�r�g az �gyamnak t�maszkodva.

Ma nem a l�bamon landolt, �s z�ld inget vett fel. Komolyan nevethetn�kem t�madt, mikor megl�ttam. Csak h�rom napja ismerem de el�rte, hogy s�rjak el�tte �s ut�na nem akarjam �t meg�tkozni. A v�g�n m�g bel�lem is emberi l�ny lehet. Nem m�gse, az teljess�ggel kiz�rt.

- J� ez neked �gy? – Ma nem nevet, komolyan n�z r�m, �s komolyan k�rdez… tal�n beteg?

- Igen, nekem ez teljes m�rt�kig megfelel.

- M�rt nem csatlakozol ink�bb hozz�nk? – megdermedek, �s h�tra fordulok.

Ugye csak viccel?

- Nicolas, egy s�t�t jegy van a karomon, �s ez nem j�n le semmivel – l�b�lom meg el�tte a kezem-, �n a gonosz oldalra tartozom, nem a j�k k�z�. Err�l ne feledkezz meg! �s most hagyj olvasni. – Fordulok meg, �s hajolok ism�telten a vaskos k�nyv f�l�.

- Mir�l sz�l a k�nyv?

- V�mp�rokr�l. – v�laszolom halkan morogva, ha el�g halkan mondom tal�n, meg se halja…

- Szakirodalom? – szinte l�tom, ahogy felvonja a szem�ld�k�t. Elkeseredetten s�hajtok.

- Nem, mugli irodalom… Egy Anne Rice nev� mugli �rta, m�ghozz� t�k�letesen �sszefoglalva azt, amit te nem akarsz meg�rteni!

- �s pedig?

M�r der�s is a hangja. Szinte m�r mosolyog… az �r�letbe fog kergetni. Odafordulok hozz�, el�re d�l�k, k�ny�k�mmel a t�rdemen t�maszkodom.

- A f�szerepl�, egy ponton ezt mondja a bar�tj�nak „J� vad�sz voltam ifj�koromban, �s j� sz�n�sz voltam a sz�npadon. Most pedig j� v�mp�r vagyok. Ennyit arr�l hogyan �rtelmezz�k mi a „j�” sz�t.” �s most azt mondom neked Nicolas, kiskoromban j� voltam h�ziman�k szadiz�s�ban, j� kviddicsez� voltam a Roxfortban, �s most pedig j� hal�lfal� leszek. Ennyit arr�l hogyan �rtelmezz�k mi a j� sz�t!

- Tudod van egy apr�cska, �mde nem elhanyagolhat� k�l�nbs�g, a k�nyvszerepl� �s k�zted. Szerintem, � nem az�rt �lt �t a gonoszabbik oldalra, mert az apja ezt v�rta el t�le. Vagy t�vedek? – a hangja fagyos, � nem szokott �gy besz�lni… visszad�l�k a sz�ken.

Tal�n igaza van, lehet, hogy ennek nem �gy kell lennie. Ja �s holnap kider�l, hogy l�tezik a T�lap�, �s a Fogt�nd�r.

- Nem sz�m�t az eg�sz, ebben a t�rt�netben nincs szavad, �s nekem sincs. Ezek az � j�tszm�ik, mi csak b�buk vagyunk. Te egy feh�r paraszt vagy �n egy fekete.

Hangosan felnevet.

- Min� k�lt�is�g t�rt f�l ma bel�led Draco!

R�h�g… az al�val� gazember, g�tl�stalanul r�h�g.

- NIC! �n itt el�ad�st tartok az �let sz�rny�s�geir�l, te meg kinevetsz?

- Neharagudj, csak tudod ez a – k�lt�i p�zba v�gja mag�t, fej�t felemeli, �s szomor� arcal r�kezdi -, „Te egy feh�r paraszt vagy, �n egy fekete”. Annyira nevets�ges.

Most telt be a poh�r, felemelem az asztalomr�l els�nek kezem �gy�be ker�lt t�rgyat �s hozz�v�gom.  A t�rgy t�rt�netesen egy penna, el se jut Nichez, �m � ett�l m�g hangosabban nevet.

- Kifel� a szob�mb�l! – �v�lt�k r�.

Lehet, hogy viccesnek hatott, amit mondtam. Na j�, nem lehet biztos. De nem k�ne kinevetni.

- J�, ha j�ssz te is – t�r�lgeti k�nnyeit.

- Nem.

- Ugyan Draco, nem j�rt�l kinn m�r hossz� ideje. Ha nem lenne saj�t f�rd�szob�d, akkor egy h�napja zuhanyozni se zuhanyozt�l volna?

Ez �v�n aluli volt. Van saj�t f�rd�szob�m, teh�t a k�rd�s teljesen felesleges, �s kifejezetten gonosz. �s am�gy is j�rtam kinn a szob�mb�l, egyszer mikor sz�ltam a szak�csn�nek, hogy f�zhetne valami m�st is steaken k�v�l, mert nem vagyok kutya, hogy f�lig nyers h�son �ljek.

- A k�rd�st v�laszra se m�ltatom.

A f�lig szalad a sz�ja, n�ha �gy �rzem, olvas a gondolataimban. Na nem, akkor m�r nem lenne itt.

- Na gyere, menj�nk ki. Kinn ny�r van, meg emberek.

- Akik majd j�l megb�mulj�k a karomon vir�t� s�t�t jegyet.

- M�g saj�t magad el�tt is titkoltad eddig. Nem halsz bele, ha kintre is hossz� ujj�t veszel fel! – h�z fel kezemn�l fogva a sz�kr�l.

- De �n nem akarok! – Toppantok, mint egy �vod�s.

- Ez az els� l�p�s a gy�gyul�s fel�.

T�nyleg? �n azt hittem, a b�cs� a mack� nadr�gomt�l.

- �s m�gis mit tan�csolsz? K�z a k�zben s�t�ljunk ki a f�bej�raton? – l�b�lom meg a kez�nket, ugyanis m�g mindig nem engedett el.

- Sz�val j�ssz? – n�z a szemembe lelkesen.

- Mondtam �n olyat?

�s �n lep�d�m meg ezen a legjobban, de elmosolyodom. Ugyan nem akarom de ez t�rt�nik, � vid�man visszavigyorog.

- Akkor menj�nk!

- Remek �tlet, de m�g mindig nem tudom, hogy. Tal�n hoppan�lunk? – morgom, mik�zben beleb�jok egy pul�verbe.

- Nem is rossz �tlet! Ir�ny a park! – ragadja meg megint a kezem.

- V�rj egy…

�s m�r �ton is vagyunk, egyszer csak m�g a szob�m van k�r�l�ttem, a k�vetkez� m�sodpercben, egy sik�torban t�n�nk fel. M�g mindig nem szeretem ezt az �lm�nyt.

- Mondom v�rj egy percet, mert egyed�l is megy! – engedem el inger�lten a kez�t

- Gondoltam �gy viccesebb lesz – r�ntja meg a v�ll�t.

- M�gis mi lehet a vicces ebben!?

- �gy morogsz, mint egy v�nember – fogja meg a karom, �s kacagva r�ncig�l a park fel�.

Kicsit furcs�n n�znek r�nk az emberek. Nem is tudom m�rt, az�rt mert egy fiatal fi� er�s francia akcentussal hadarva, r�ncig�l egy m�g fiatalabb fi�t, vagy, mert azon a m�g fiatalabb fi�n, egy t�li k�t�tt pul�ver van… Furcsa itt a muglik k�z�tt, mindenhol fiatal p�rok nevetve, k�zen fogva s�t�lnak. K�r, hogy hamar v�get fog �rni a b�k�s id�szak.

- Hov� meredt el sz�p szemed vil�ga? – z�kkent ki mereng�semb�l.

- Csak az j�rt a fejemben, hogy milyen sz�p minden, �s milyen cs�nya lesz ha a h�bor� …

- Ne foglalkozz a j�v�vel Draco. Ink�bb gyere, megh�vlak egy fagyira! – �s m�r fut is, f�l�ton �ll csak meg �s int, hogy k�vessem.

- H�j, nem gyerek vagyok, akit csak �gy lekenyerezhetsz! – �v�lt�m m�g ut�na, � nevet �n meg futok, hogy be�rjem.

Tal�n �gy van, nem k�ne m�st tenni, csak nevetni �s boldognak lenni. M�gis, m�rt nem �rzem ezt t�nyleg ennyire egyszer�nek?

- H�t ez j� volt! – ny�lok el az �gyamon.

- Na ugye, hogy ugye! – mosolyog r�m. – Azt hiszem itt az id�, hogy t�vozzak.

- M�ris m�sz? – �l�k f�l.

- Ez az els� eset, hogy nem te r�gsz ki. Most meg m�r marasztaln�l? – h�zza f�l a szem�ld�k�t.

Micsoda h�lyag. Pedig csak boldog vagyok, mert sz�p volt ez a nap, �s finom volt a fagylalt.

- T�n�s! – v�gok hozz� egy p�rn�t.

- Ok�, ok�! Holnap j�v�k! – Int, �s elt�nik…

T�nyleg j� nap volt! B�r kir�h�g�tt, �n meg sz�vem szerint meg�tkoztam volna �rte, de j� volt kimozdulni. �s az a hoppan�l�s, mintha kisgyerek lenn�k… de v�rjunk csak. Nicolas mikor tanult ezt meg ilyen j�l?

A d�lt bet�s r�sz, Anne Rice: Lestat a v�mp�r c�m� k�nyv�b�l sz�rmazik.

Draco �s a mugli irodalom, a nagy filozof�lgat�s, �s v�gre egy �pesz� gondolat. Nicolas mi�ta tud hoppan�lni?!