Mikor beléptem a bárba, azt se tudtam, mit akarok. Vagyis de, nagyon is jól tudtam. Kéjt akartam, egy ölelő kart, egy forró test perzselését. Egyszerűen szólva, hogy valaki megdugjon. Az első szeretkezésem óta a passzív szerepét tudtam magaménak. Nehezen pályáztam volna a macsó férfiszerepre, fenékig érő dús egyenes vörös hajammal, élénkzöld tekintetemmel, vékony, szinte nőiesen törékeny alkatommal.

            Ír anyámtól minden jót megörököltem, japán apámból, csak a mandulavágású szem, és a karakteres száj maradt. Asszisztensem sokat viccelődött, hogy pont az ideális arányban lettem „mixelve”. Tisztában voltam adottságaimmal, hogy bármelyik férfit az újam köré csavarok. Már vágytam az élvezetre, amit egy másik test adhat csak meg. Ezt kerestem a Tanoshimi*-ben a város legnépszerűbb meleg bárjában.

Meghallottam a hátam mögött, egy fiatal fiú gyönyörű mély hangját, de nem a szokásos szavakat mondta, hanem ezt:

- Hé, gömböc gurulj már arrébb!

            Soha életemben nem titulált senki kövérnek. 160 centis magasságomhoz, alig 42 kiló voltam, még csak telt se, még csak izmos se, csont és bőr voltam, erre valaki legömböcöz. Totálisan mind egy, hogy az adott személy egy gyönyörű magas fekete kócos hajú fiú, a sértés, az sértés. Végig néztem magamon. Vastag pulóverem nem látszódott, a műszőrmével bélelt kabát alatt, egy hatalmas sál fedte a fél fejemet. Igen így azért érthetőbb, de a sértés az…

            Mire válaszolhattam volna valamit, már el is tűnt, a fekete hajú fiú. Halkan szitkozódva bontottam le magamról a ruha tömeget, egészen addig, míg csak a zöld ingem, és a szűk fekete farmerem maradt. Gyorsan megnéztem magam egy tükörben, fekete cipő, a farmer, az ing, igen meg voltam elégedve a látvánnyal, hosszú hajfonatomat előre húztam a jobb vállam fölött, és elindultam a bárpult felé, megkeresni azt, amiért jöttem.

            A zene nem volt túl hangos. Csak pont annyira szólt, hogy aki akart táncolhasson, ám lehessen hallani a másik hangját. A hely teli volt gyönyörű férfiakkal. Na igen minden meleg ide járt mostanában, nagyon felkapott volt a hely. Ami persze csak azért lehetett, mert ez volt az egyetlen meleg szórakozóhely a városban. Kívülről nem volt túl hívogató, a belépő pedig nagyon is borsos volt, amit a hely belső felépítését tekintve megértett az ember. A szórakozóhely felét ugyanis, apró fülkék, boxok töltötték ki. Ezek a helységek tulajdonképpen egy dologra voltak alkalmasak: szexre. Sok meleg bárban volt sötét szoba, de még a dugásra éhes férfiak fele se volt oda a nyilvános szexért, így időt és pénzt spórolhattak meg ezzel a megoldással. Ihattak, táncolhattak, ismerkedhettek, és ha a nap úgy hozta, gyors heves érzéki örömhöz, juthattak egy helyen. Háromszoros hurrá a hely megalkotóinak!

- Egy pohár édes vörös bort kérek. Kösz! – mosolyogtam a pultos srácra, és helyet foglaltam a magas széken. Jobban mondva helyet ugrottam. Mindig is alacsony voltam, de sosem zavart, sőt erőfölényben éreztem magam, hát hogy passzolt volna a törékeny „vééédj meeg” imázsshoz egy 180 centis kigyúrt test?! Nem egyszer előfordult, hogy leszólítottak az utcán, és csak amikor megszólaltam jöttek rá arra, hogy nem egy gyönyörű nővel van dolguk hanem egy gyönyörű férfivel. Általában fejvesztve menekültek utána, nekem meg lett egy jó sztorim, amit mesélhettem.

- Az édes vörös bor, nem is bor, csak szőlőlé. – ébresztett egy hang az elmélázásomból.

Igen megint az előbbi fiú. El akartam küldeni, de ahogy rám nézett valami bekattant, és máris elmosolyodott bennem a ragadozó.

Meg volt az esti ölelő kar.

- Én ezt szeretem. – Mosolyogtam rá ártatlanul, azt hiszem még a szempillám is rebegtettem.

Mélyen a sötétbarna szemébe néztem, az ajkamhoz emelt pohár bor felett. Szemével követte a pohár útját az ajkamhoz, majd a bort, ahogy a számba érkezett. Vágyott rám. Szinte már túl könnyű volt megszerezni.

- Mit szólnál valami kellemesebbhez? – hajolt közel hozzám, szinte a számba suttogva.

- Mire gondolsz? – kérdeztem vissza, mintha fogalmam se volna, mit akar tőlem.

- Gyere az egyik boxba.

            Nem kért, kijelentett. Anélkül, hogy észevezettem volna megérintett határozottsága. Mindig is szub voltam a magam módján. Nem a kínzásos értelemben, a fájdalmat sosem csíptem, én azt imádtam, ha valaki uralkodott rajtam. Leigázott… testem a falnak lökte és… inkább nem bocsátkozom részletekbe.

            Jó partnert persze ehhez nehéz találni. Két verzió létezett. Vagy már fájdalmasan (olyan igazán figyelmetlenül fájdalmasan) durva volt, vagy első nézésre belehabarodott zafír szemeimbe, és hozzám érni alig mert. De ő, ő ideálisnak tűnt. A tökéletes partner, mármint szexre, semmi többre.

            Felkelt és elindult, mint aki biztos abban, hogy követem. A már emlegetett boxok felé sétált, és volt időm megfigyelni őt, barna ingje betűrve a fekete nadrágjába, öv nuku. Gyönyörű hosszú lábak, és annyival volt magasabb nálam, hogy bőven beférhettem az álla alá. Kézre illő feneke volt, mintha arra várt volna, hogy beérjem hosszú lépteit, és végig taperoljam, csak mentem utána, mint akit megbűvöltek… És azt hiszem valóban ez történt.

            A boxok belső felépítése egészen egyszerű volt. Takarékosság miatt nem volt ágy benne, csak egy falba beépített polcszerűség, ami a legtöbb pár számára pont rossz helyen volt, mert mind kapaszkodáshoz mind bármi máshoz magasan. Ezen kívül csak egy szemetes volt az egész helységben, semmi képek semmi díszítés, csak a tört fehér falak. De aki ide belép, mikor akar képeket nézegetni?

            Ahogy becsukta mögöttem az ajtót, rögvest neki is szorított, és birtokba vette a nyakamat, vámpírként csapott le rá, és én halkan nyöszörögtem az élvezettől. Imádtam, ha valaki a nyakamat ingerelte. Nem bírtam nyugton maradni. Barna ingjét hevesen rángattam ki a nadrágjából. Még a nevét se tudtam, de azt igen, hogy ha nem érhetek a meztelen testéhez megőrülök. Puha meleg bőr simult a tenyerem alá, majd a másik kezemmel a nadrágja cipzárját húztam le, utat keresve férfiasságához. Ez alatt ő egy másodpercre se távolodott a nyakam érzékeny bőrétől. Éltem a gyanúperrel, hogy másnapra csinos ki folt lesz rajta de ez sem érdekelt, csak hangosan ujjongott a szívem mikor végre megmozdult az ő keze is, és nekilátott a farmerem kibontásához.

            Eloldalaztunk a polcszerűségig, ami (csodával határos módon) pont jó magasságban volt. Még álló helyzetben lehúzta rólam a nadrágomat és a boxerem, majd elhajította, csak mikor már félig meztelen voltam emelt föl. Egyszerre kaptunk a másik férfiassága után, és olyan közelről néztük egymás arcát, hogy összeért az orrunk. Nem csókolt meg, helyette visszatért a nyakamhoz, és keze gyors tempóban járt ágyékomon. Ügyes volt, én pedig a számba haraptam, hogy csöndben tudjak maradni.

            Mégsem ez volt az, amire igazán vágytam. Magamban akartam érezni férfiasságát, amit kezemmel varázsoltam merevvé, azt akartam, hogy megdugjon.

- Ne! – húztam el a kezét, és lejjebb toltam bejáratomhoz. Elmosolyodott, értette a célzást, és finoman nekilátott kitágításomnak.

            Ügyes kezének, és sok éves tapasztalatomnak köszönhetően, pillanatokkal később készen álltam már befogadására.

- Van óvszer a farzsebemben – suttogtam elfúlva.

- Nyugi, én is készültem – válaszolta, és elő is halászta. Ugyan olyan márka és típus volt, mint ami az én zsebemben is lapult, ettől el kellett vigyorodnom.

Sietve bontotta a csomagot, én mégis türelmetlenül, követelőzve, dörgöltem férfiasságom az övéhez, végre felhúzta, és lassan belém hatolt.

            Beleharaptam a vállába, hogy elfojtsam kiáltásom. Lábammal átkaroltam derekát, hogy még mélyebben érezhessem magamban. Hangosan zihált, ahogy próbálta visszafogni magát, hogy minél tovább tarthasson a kéj. Úgy illett belém, mintha oda tervezte volna az ég, nem volt kellemetlenül nagy, csak pont elég ahhoz, hogy pokolian élvezzem. Hát ki volt az a hülye, aki kitalálta, hogy csak a férfi és a nő illeszkedhet egymáshoz?!

             Úgy kapaszkodtunk a másikba, mint a fuldoklók a mentőcsónakba, mikor az orgazmus hullámai átcsaptak rajtunk. Először én mentem el, majd másodpercnyi késéssel követett engem az élvezet tengerén.

Én tértem előbb magamhoz, eszembe jutott sértett méltóságom, amit ez a fenomenális szex se tudott ellensúlyozni. Lemásztam a pultról, majd felöltöztem.

- Kösz. Ez jól esett. – mosolyogtam még rá az ajtóból, és indultam a ruhatár felé. Letudtam, amit akartam, és más vágyam se volt, mint fáradt tagjaimat kinyújtóztatni egy kád vízben. A pulóverembe bújtam bele éppen mikor megérkezett mellém.

- Várj egy percet! – tette kezét bizalmasan a vállamra. A szemöldököm a homlokom közepéig szaladta mozdulatától.

- Mit szeretnél?

- A neved és a telefonszámod. – Az előbbi merészsége, most nem imponált inkább egy kicsit bosszantott, de azért elnevettem magam. Ahogy nyílt határozott tekintettel rám nézett, őt végtelenül fiatalnak láttam, magamat meg végtelenül öregnek éreztem. Kicsit meg is fedtem magam, az elején mért nem tűnt fel, hogy még csak gyerek?

- Menj haza, és legközelebb este inkább társasjátékozz. – mondtam neki nem túl kedvesen, és tovább folytattam az öltözködést. Visszakerült rám a kabát, és a sál is. Szeme elkerekedett, ahogy törékeny szépfiúból, visszaváltam gömböccé.

- Én…

- Vigyázz magadra. Kölyök. – mondtam még neki, majd kisétáltam a hóval fedett utcára. Kicsit bántott ez az elválás, de tudtam az egy ágyban alvásos, egymást, átölelős dolgot nem nekem találták ki, egyszerűen nem voltam benne jó. Szex, örömszerzés oké, de mindenki húzzon vissza utána a saját térfelére.

Azért hazafele sétálás közben, megforfult a fejemben az ötlet, hogy reggel a barna szempárt látom magam mellett, ami vidáman néz rám. Elesegettem a gondolatot, de a hiányára, vastag öltözetemben is vacogni kezdtem.