- Meg se sz�lalj! Tudom, nem akarsz l�tni, csak a m�ltkor elhagytam egy sz�momra fontos dolgot, �s rem�ltem, hogy megtal�ltad. – Kezdte k�sz�n�s helytett az ajt�mban �csorg� Sou. Elmosolyodtam.

- Aha a kis utc�ban eshetett le a kezedr�l. Hozom vagy… be akarsz j�nni? – k�rdeztem olyan hangon, mintha a k�rd�s az lenne hogy, ugye NEM akarsz bej�nni?

- Ja igen k�szi, iszonyat hideg van kinn… kezdem �rteni, m�rt j�rsz, egy koffernyi ruh�val magadon. – mondta m�r a h�zamba bel�pve.

- F�z�s vagyok. – mondtam. – Menj, �lj le a nappaliba, mindj�rt hozom a kark�t�d!

            �s nagy l�ptekkel elindultam az emeleten l�v� h�l�szob�mba, ott figyelt az �jjeliszekr�nyemen a karperec. Mikor el�z� nap megtal�ltam, hazafele �ton v�gig a kezemben szorongattam, �s mikor kib�jtam a kab�tb�l akkor is j�tt velem mindenhova. J�tt k�v�t f�zni, s�t valami�rt a dolgoz�szob�mba is k�vetett. Nem tudtam szabadulni a v�kony ez�st karperect�l. Elk�pzeltem, ahogy bele t�r d�s haj�ba, �s megcsillan a kez�n. Ott volt a kez�n mik�zben v�gig sim�tott testemen az ez�st hidege �s kem�nys�ge a b�re melege �s puhas�g�val szemben... Az �gre csak nem lett �kszer f�tisem?!

            A szob�mban �rve egy pillanatra m�g arcomhoz szor�tottam, majd s�hajtva elindultam visszafel�. H�t ennyit a k�zzel foghat� eml�kr�l.

- Tess�k. – dobtam fel�, �gyesen elkapta, �s sz�lesen elmosolyodott mikor v�gre kez�ben tarthatta.

- Nagyon k�sz�n�m. Szinte az �letemn�l t�bbet jelent nekem.

- Kit�l kaptad? – k�v�ncsiskodtam akaratlanul.

- M�gis csak �rdekl�dsz ir�ntam? – n�zett r�m huncutul mosolyogva, �s ink�bb a nyelvem haraptam volna le, minthogy bevalljam, �rdekel.

- Ha nem akarod, ne mond el. – r�ntottam egyet a v�llamon, �s belevetettem magam a z�ld fotelbe.

A nappalim hozz�m volt �lt�ztetve. Gy�ny�r� z�ld kanapp�, bord� cs�kok a feh�r falon. �n im�dtam.

- Az ikertestv�remt�l kaptam. Teljesen v�letlen�l a 18. sz�let�snapunkra ugyan olyan kark�t�t k�sz�ttetett�nk egym�snak, ugyan �gy �r�kk� felirattal. Persze a n�v, az m�s. – nevetett fel.

- Van egy ikertestv�red? – n�ztem r� elk�pedve. V�� ilyen sz�pb�l az �g egyszerre kett�t is adott?

- Bezony. Van egy h�gom. Pont �gy n�z ki, mint �n, csak n�ben. – mosolygott r�m.

- Azt hittem � is fi� �s… - nem fejeztem be a mondatot.

- Szeg�ny sz�leinknek m�rt k�v�nsz rosszat? – kacagott fel kedvesen, megint azok a csillog� barna szemek. Kedvem t�madt oda s�t�lni hozz� �s…

- K�rsz valamit inni? – keltem f�l hirtelen.

- Csak egy poh�r vizet.

Kimentem a konyh�mba, engedtem egy poh�rba vizet, majd egy hajt�sra led�nt�ttem. Ut�na megint megt�lt�ttem, �s megint kiittam a poh�r tartalm�t. Ha m�r k�ls�leg nem lehet leh�teni, pr�b�lkozzunk bels�leg. M�g mindig nem �rtettem, mit �rint meg bennem a fi�, de valamit borzaszt�an.

Kivettem egy tiszta poharat, teli t�lt�ttem, �s nagyot s�hajtva visszaindultam a nappalimba.

- K�sz�n�m – vette el a poharat. Ujjai az eny�mekhez �rtek, amit�l bizserg�s futott v�gig az eg�sz testemen. Elkaptam a kezemet, �s vissza�ltem a fotelba.

- �hm, neked van testv�red? – k�rdezte.

- Nincs.

- Kuty�d? Macsk�d? Elef�ntod?

- L�tsz itt ugat�, ny�vog�, vagy trombit�l� l�nyt? – k�rdeztem szem�ld�k r�ncolva.

- Nem. De h�tha… csal�d?

- Nincs.

- Olyan nincs, hogy nincs. – reag�lt hitetlenkedve.

- Semmi k�z�d hozz�. Nincs valami dolgod?

- M�rt zavar t�ged ennyire, hogy meg akarlak ismerni? – hangj�ban �szinte �rtetlens�g csenget.

- Mert engem ne akarjon megismerni valaki olyan, akivel csak egy �jszak�t t�lt�ttem egy�tt! Megvan a magam �lete, amibe nem f�rnek bele 23�ves k�lyk�k, akik ut�nam kajtatnak.

            Egyetlen sima mozdulattal felkelt a kannap�r�l, megker�lte a doh�nyz� asztalom, �s let�rdelt el�m. Sz�th�zta �sszez�rt t�rdem, �s felk�szott a l�bam k�z�tt a sz�mig. El�sz�r csak finoman beleharapott als� ajkamba. Mozdulatlanul hagytam, hogy azt tegyen velem, amit csak akar. Sz�j�t a sz�mra szor�totta, nyelv�t v�gig h�zta az ajkamon. Nem k�vetelte, csak k�rte a bebocs�t�st, �s �n akaratomon k�v�l nyitottam sz�t ajkam, �s engedtem, hogy nyelve v�gig sim�tson nyelvemen. S�hajtva b�jtam k�zelebb hozz�.

- M�rt van az, hogy k�t mondat ut�n el akarsz k�ldeni, de ha megcs�kollak �r�mmel, fogadod? – k�rdezte egy centire elh�z�dva ajkamt�l.

- M�rt van az, hogy mindig meg akarsz ismerni, ahelyett, hogy csak megdugn�l?

- Mert szerintem neked nem erre van sz�ks�ged – felelte komolyan.

- Oh de nekem pont erre van sz�ks�gem! – ny�ltam a nadr�gja cipz�rj�hoz. De � elh�zta a kezem. �rtetlen�l meredtem r�. Megcs�v�lta a fej�t.

- Neked erre van sz�ks�ged. - suttogta, majd megint megcs�kolt. De az a cs�k maga volt a menyorsz�g. �tkarolta derekamat �s mag�hoz h�zott, �n lecs�sztam a fotelb�l az �l�be, �s hozz�b�jtam. �gy �lelt mag�hoz, mint aki sohasem akar elengedni. Fulladoztam az �rzelmeiben, mert az egyetlen, amiben biztos voltam, az, az, hogy �gy csak azt �lelem, azt cs�kolom, akit t�nyleg szeretek. Nem tudtam mit kezdeni az �rz�seivel, �gy gondoltam nem vagyok r� m�lt�, nem �rdemlem meg. B�nattal telt meg a sz�vem, mert ezt nem k�rhettem, hiszen nem tudtam megadni se. M�r j� ideje k�ptelen voltam a szeretetre. Akaratomon k�v�l egy k�nnycsepp g�rd�lt le az arcomon. R�m�lten pr�b�ltam kiszakadni a karjai k�z�l.

- Engedj el – k�rtem.

- Nem – felelte egyszer�en, �s �t�lelt. Er�sebb volt n�lam, nem tudtam kib�jni a karjai k�z�l, csak sz�p lassan feladtam �s elernyedtem az �lel�s�ben. Sz�ja megint az eny�met �rintette, kez�vel finoman d�delgette arcomat. Finoman b�jtatott ki a p�l�mb�l, �gy b�nt velem, mint egy �rt�kes, ritka vir�gsz�llal, d�delgetett cs�kolgatott, engem pedig �getett a keze, ahogy hozz�m �rt. Mintha vigasztalni akart volna minden mozdulata.

Ruha n�lk�l fek�dtem el�tte a f�ld�n, v�gigh�zta kez�t a testemen, a mellkasomt�l eg�szen a merev f�rfiass�gomig. Szapor�n vettem a leveg�t, arcom kipirult. Hangosan ny�gtem fel mikor a sz�j�ba vett. Lassan k�nyeztetet, �s hi�ba k�rtem, hogy er�lyesebben gyorsabban tegye mindezt nem engedett nekem. M�g zavarba ejt�bb volt, mint a cs�kja. Tudtam, ha engedek neki, azzal elismerem, hogy t�nyleg erre van sz�ks�gem. Ezt nem akartam, nem akartam bonyodalmat, nem akartam �rzelmeket. Utols� �p gondolatomn�l megrohantak a k�ts�gek, �s er�szakosan a h�t�ra d�nt�ttem Sout, majd nekil�ttam kibontani a nadr�gj�t.

- Oh a fen�be nincs n�lam gumi! – szitkoz�dtam halkan.

- Most voltam teszten… eg�szs�ges vagyok.

- Ez m�rt jelenti azt, hogy meg kellene b�znom benned?

D�bbenten n�zett r�m.

- Nem voltam annyi emberrel, hogy nem kellene b�znod bennem – mondta s�rtetten.

- Ez nem szem�lyesked�s k�ly�k, ezzel t�ged is v�delek. – v�laszoltam, mert pr�b�ltam az �sszer�s�gre t�rekedni.

Elh�z�dott t�lem, felkelt rendbe szedte a nadr�gj�t, �s a nappali ajt�ban nekem h�ttal �llva megsz�lalt, halkan hogy szinte alig hallottam.

- �r�ltem, hogy elhagytam a karperecem. Volt indokom idej�nni. Fogalmam sincs m�rt �rzem, amit �rzek, csak azt tudom, hogy vigy�znom kell r�d, �s v�denem kell t�ged. Minden mozdulatoddal, �s szavaddal csak eltasz�tasz magadt�l, de ez nem v�ltoztat azon, hogy csak jobban akarok bel�d kapaszkodni. Mi�rt van ez �gy?- fordult fel�m. Nem s�rt de ragyog� barna szemei k�nnyf�tyolosak voltak.

- �n sem �rtem. M�r els� alkalommal megmondtam, hogy nem tartok r�d ig�nyt. Se arra hogy megv�dj se arra, hogy… - nem fejeztem be a mondatot. Nem mondhattam ki, hogy nincs sz�ks�gem arra, hogy szeressen, mert � egy sz�val se mondta, hogy szeretne.

- Mi�rt �r v�get minden besz�lget�s�nk �gy, hogy elk�ldesz magadt�l? – k�rdezte.

- Mi�rt v�rod el t�lem azt, hogy magam mellett akarjalak tartani?

- Egy - egy… - mosolyodott el f�jdalmasan.