Remegtem az idegess�gt�l. Annyira kor�n �bredtem, hogy v�gig csod�lhattam a kertb�l a napfelkelt�t. Gy�ny�r� volt. Szebb, mint amire eml�keztem. K�nnyezve n�ztem a narancss�rga sz�nben pomp�z� t�zgoly�t, �s azt akartam, hogy Draco velem legyen, hogy velem egy�tt n�zze ezt a mindennapi csod�t. Elmosolyodtam, �s nagyon rem�nykedtem abban, hogy sok napfelkelt�t, �s napnyugt�t n�z�nk egy�tt v�gig.

M�r el�z� nap elrendeztem Mr. Weasleyvel, hogy h�vja meg eb�dre a rendet, mert be akarom mutatni az �j tagot. Nem �r�lt t�lzottan, de teljes�tette a k�r�sem, s�t enged�lyezte ma a var�zslattal val� f�z�st, tekintettel a t�megre.

S�hajtva hagytam ott a napkorongot, �s bementem a konyh�ba egy k�v��rt. Any�m sz�r�s tekintettel n�zett r�m, Fleur se volt vid�m. Mrs. Weasley arc�t nem l�ttam, de a mozdulatai idegesen kapkod�ak voltak. Mikor v�gre valah�ra szembe fordult velem, l�ttam az arc�n, hogy nem tudja, mit tegyen. Meg�rtettem az �rz�seit. Egy olyan fi�t k�sz�l fogadni a h�z�ba, aki sok kellemetlen percet okozott m�r ennek a csal�dnak.

- K�sz�n�m! – mondtam a boszork�nynak, �s meg�leltem. Zavar�ban nem tudta mit tegyen, megveregette a h�tam.

- J�l van, Nicolas j�l van… - mondta majd kibontakozott az �lel�semb�l, �s folytatta a pakol�sz�st.

M�r tizenegykor f�l al� j�rk�ltam az ajt� el�tt. M�rmint m�g�tt, mert bel�l j�rk�ltam.

- Nic az isten�rt! �llj m�r meg, mert elsz�d�l�k! – sz�lalt meg Bill t�z perc ut�n. A l�pcs�n �lt, k�ny�ke t�rd�n, �s k�zfej�n pihentette �ll�t. Csendesen besz�lt, �s b�r nem n�ztem r�, hallottam a hangj�n, hogy mosolyog.

Nem b�rtam meg�lljt parancsolni a l�bamnak. Egy id� ut�n le�ltem Bill mell�, de a l�bam akkor is j�rt. Bill r�tette a kez�t a combomra, hogy meg�ll�tsa. Forr� volt a tenyere. Gy�ng�den n�zett r�m, szeme cik�zott az arcomon. Furcs�n viselkedett. De fel sem t�nt, annyira el voltam foglalva a k�ts�geimmel. F�l egyre j�rhatott az id�, amikor zajt hallottam az ajt� el�l. Kin�ztem, �s megl�ttam �t.

- Bill, itt van! – n�ztem r� vid�man. Fancsalin elmosolyodott, mint aki nem �r�l a h�rnek.

- Menj, �dv�z�ld a vend�get. - mondta hideg hangon. �n r�vigyorogtam, �s m�r nyitottam is ki az ajt�t.

Pont Draco h�t�t pillantottam meg.

- Draco? M�rt j�rk�lsz fel-al� az ajt� el�tt? Mrs. Weasley mondta, hogy n�zzem, meg ki cs�rtet itt. – mondtam k�nnyed�n. �s magamban s�hajtottam egy nagyot.

� elkerekedett szemmel meredt r�m, majd megragadt a kezem, �s arr�bb h�zott az ajt�t�l.

- Besz�lni szeretn�k veled, miel�tt bemegyek.

- H�t akkor mondd – Zsebre v�gtam a kezem, �s pr�b�ltam nem mosolyogni. Annyira �szinte volt, annyira sz�p.

�s mes�lt. Mes�lt arr�l, hogy szerette a Roxfortot (b�r mer�ben �nz� indokokb�l, de akkor is szerette). Annyi mindent mondott, b�jos volt, ahogy zavarodottan ecsetelte, hogy nem szereti elvesz�teni azt, ami fontos neki. Magamban im�dkoztam az�rt, hogy �n is a fontos dolgok k�z� ker�ljek. Ahogy besz�lt arca megv�ltozott, kicsit kipirult.

- Nem tetszik, hogy puszt�tok, �s puszt�t�s k�zben olyannal is v�gzek, amit szeretek. Nekem ez az �let m�r nem tetszik, nem j�. - �rt mondand�ja v�g�re, �s rem�nykedve n�zett r�m.

- �r�l�k neki, hogy �gy d�nt�tt�l! – mondtam, �s �t�leltem. Csak egy pillanatig tartottam karomban a t�r�keny testet, ami hat napja lefoglalja a gondolataim nagy r�sz�t, m�r zavartan b�jt ki karjaim k�z�l.

Mosolygott, majd a v�ll�t �tkarolva navig�ltam �t be a h�zig. �reztem, hogy reszket.

- Ne agg�dj Draco. Minden rendben lesz! – s�gtam oda b�tor�t�an.

- M�r �ppen indultam megn�zni, hogy hova t�nt�l Nic, any�m meg a TE anyuk�d is hal�lra agg�dta mag�t. Biztosak benne, hogy valami sz�rny� bajod esett. – jelent meg Bill karcs� alakja az ajt�ban.

- Hiszen tudod milyenek, mindig t�l agg�dj�k magukat. Pedig csak kij�ttem a vend�g�nk el�. – mondtam, �s r�vigyorogtam. Ez a sz�nj�t�k Drac�nak sz�lt. Tudtam j�l, hogy nem agg�dtak a t�bbiek, mint ahogy � is tudta, hogy m�rt mentem ki, mivel � k�ld�tt.

- Sz�val meg�rkezett.

- Sz�val meg. Bill, megmondtam, hogy el fog j�nni! – m�g mindig mosolyogtam. Hiszen �gy jelentettem be, hogy megnyertem a fogad�st.

- Persze Nic, te mindig mindent megmondasz el�re! – nevet f�l Bill, mert nagyon is j�l �rette a c�lz�st. Draco h�ta m�g�tt �lltam, kezem a v�ll�n nyugodott. �reztem hogy minden izom vigy�zz�ll�sban �ll a h�t�n.

- Sajn�lom – sz�lalt meg halkan. Zavarban volt.

- K�s�. M�r megtetted, de… olyan id�ket �l�nk, amikor nagy kincs, ha �SZINT�N b�nod, amit tett�l, �s van benned kitart�s v�ltozni. – felelte Bill hat�rozottan. B�rmennyire tagadta, rosszul �rintett�t a hegek az arc�n.

- Minden t�lem telhet�t meg fogok tenni, de csod�t ne v�rjon t�lem senki!

- Gratul�lok Nic! – N�zett r�m hat�rozottan. – Megk�zel�t�leg embert faragt�l egy Malfoyb�l. Na gyertek, mert kih�l az eb�d, �s anya sz�rnyen m�rges lesz. – mondta m�g majd bement.

- Megk�zel�t�leg? – N�zett r�m f�l Draco �sszeh�zott szem�ld�kkel.

- Malfoy vagy, �n meg ugyan var�zsl� de nem annyira j� hogy ennyi id� alatt, csod�t tegyek. – k�zen fogva h�ztam magammal a konyh�ig.

Id�k�zben meg�rkezett mindenki. Az ikrek, Kingsley Shacklebolt, Hestia Jones, Mordon, Tonks, Remus, McGalagony, �s a Weasley h�zasp�r, any�m, Fleur, �s Bill is le�lt az asztalhoz. Zavartan n�ztem k�rbe, tudtam, hogy sokan lesznek, de ekkora t�meget…

- Meghoztam az �j tagunkat. Mindenki legyen hozz�, k�pess�geihez m�rten kedves – n�ztem jelent�s�gteljesen any�mra. � felh�zta a szem�ld�k�t. Le�ltem, �s magam mell� �ltettem Drac�t.

- K�sz�n�m a megh�v�st. – mondta halkan a m�sik oldal�n �l� Mrs. Weasleynek c�mezve. � kedvesen elmosolyodott.

- �r�l�nk, hogy elj�tt�l. Na l�ssunk neki, miel�tt m�g kih�l. – mondta, �s m�r szedett is Drac�nak.

Az � arca olyan vid�m, volt �s nyugodt. Egy ideig m�g fogtam a kez�t. �lveztem, ahogy a kezembe simul az a v�kony k�z. Azt�n �szbe kaptam, hogy el�g lesz, a v�g�n m�g gyan�t fog. Megszor�tottam m�g utolj�ra, �s h�l�ja jel��l, m�g kaptam egy k�pr�zatos mosolyt. Elengedtem a kez�t, �s nekil�ttunk az eb�dnek.

- Ezek szerhint, most itt marhadsz ebben a h�zban? – k�rdezte any�m gonosz hangon, mikor m�r r�g t�l voltunk az eb�den, a t�rsas�g nagy r�sze elp�rolgott, de mi a konyh�ban maradtunk besz�lgetni.

- Anya! – sziszegtem neki oda. Draco csak p�r �r�ja volt k�zt�nk, de m�r b�ntj�k. – Legal�bb egy napig, hagyd �t b�k�n! Gyere Draco. - Fogtam meg Draco kez�t �s magammal h�ztam a szob�mba.

Mikor be�rt�nk, �vatosan csuktam be magunk ut�n az ajt�t. � a szoba k�zep�n �llt, karba tett k�zzel, arc�n a r�gi dacos kifejez�ssel.

- Nem kellett volna megv�dened.  Semmi s�rt�t nem mondott, csup�n �szinte volt.

- Jaj Draco, nem akarok err�l besz�lni. – Intettem le.

- Pedig kellene Nicolas. Nagyon sz�p, meg j�, �s hajland� vagyok v�ltozni, de erre sz�m�tani lehetett. Nem v�rhatom, hogy t�rt karokkal fogadjanak! – mondta t�rgyilagos hangon. �n elszomorodtam.

- Azt akarom, hogy itt maradj, ebben a h�zban, velem.

- Pedig ne…

- �s most hagyjuk ezt. Ink�bb besz�lgess�nk, valami teljesen m�sr�l. - �ltem le a sz�nyegre, �s intettem, hogy � is �lj�n le. Grimaszolt egyet, majd kelletlen�l le�lt mell�m.

De �n m�r kiismertem. Tudtam, hogy b�rmennyit grimaszol, �r�l, hogy itt van, �s nem abban a s�t�t h�zban.

Hamar r�nk s�t�tedett, �lmosan �s�tozott. Adtam neki egyet a p�l�im k�z�l, hogy tudjon miben aludni. Meleg lett volna a pizsam�hoz, �gy boxerben �s p�l�ban aludt. �n boxerben, �lvezettel n�ztem v�gig, ahogy �t�lt�zik, pr�b�ltam eml�kezetembe v�sni minden apr� r�szletet, de t�l gyorsan �lt�zk�d�tt. Megegyezt�nk, hogy � alszik az �gyamban, m�g �n a f�ld�n. Eleinte tiltakozott, de k�z�ltem, hogy jobban szeretek a f�ld�n aludni. Ez persze ronda hazugs�g volt, de gondoltam, hogy a kem�ny fekhely eltereli a gondolataim arr�l, hogy  az akire v�gyok, nem sokkal arr�bb alszik b�k�sen.

Lefekv�s el�tt m�g besz�lgett�nk. Ki nem fogytunk a mes�lni val�kb�l, pedig egy �tbesz�lt d�lut�n volt m�g�tt�nk. � mes�lt a csal�dj�r�l, nagyk�p�en ecsetelte a kincseket, majd szomor�an tette hozz�, hogy mindennek harangoztak. �n mes�ltem az iskol�mr�l, az otthagyott bar�taimr�l, �s k�nosan �gyeltem arra, hogy minden eddigi kapcsolatom hanyagoljam az elmes�l�sb�l.

Egyszer csak cs�nd telepedett r�nk, az agyamba pedig befurakodott egy apr� kis�rd�g, ami arra b�ztatott, hogy mondjam el neki, amit �rzek. Sose voltam norm�lis, mindig hallgattam a kis�rd�g�kre.

- Draco! – kezdtem �s m�ly leveg�t vettem, r�m emelte sz�rke szemeit. Annyira fiatalnak, �s elesettnek t�nt az �n �gyamban, az �n p�l�mba.

- Igen Nic? –k�rdezte.

- Tudod �n… - k�zelebb h�z�dtam hozz�, tark�j�ra cs�sztattam a kezem, tudtam, nem lenne el�g, ha csak kimondan�m… �reztetnem kell, amit �rzek, k�l�nben j� p�r �ra magyar�zkod�s k�veti a vallom�st.

- Szeretlek! – suttogtam gyeng�den, majd k�zelebb h�ztam magamhoz, �s ajkaimat v�kony ajk�hoz �rintettem. Hatalmas csod�lkoz�somra, nem l�k�tt el azonnal mag�t�l…