Egy ideig csak �lltam, �s nem tudtam, hogy merre induljak. Draco nem az a t�pus, aki kifutott volna a vil�gb�l, de... Nos a szok�sos �nz� r�szem valahol bel�l azt rem�lte, hogy rosszul esett neki amit l�tott, �s f�lt�keny �s, v�g�l megbocs�t. Ezt rem�ltem legink�bb.

Visszaballagtam a szob�ba. Ahogy bel�ptem az ajt�n �szrevettem hogy Draco a fal fel� fordulva fekszik. Nem aludt, nem is akart �gy tenni, mint aki alszik. Csak fek�dt cs�ndben.

- �n…

- Ne mondj semmit – mondta halkan. – Nem tartozol magyar�zattal.

- De �n…

- Ne! Nem akarom hallani.

- De �n el akarom mondani! – L�ptem oda hozz� �s a h�t�ra ford�tottam. – Sajn�lom, nagyon sajn�lom. Csak…

- Csak? Csak micsoda Nicolas? Elutas�tottalak, �s kil�pve a szob�b�l, gondoltad dugsz egy j�t az els� szembej�v�vel? J�zusom � az unokatestv�red f�rje! Fleur tud err�l? – indulatosan besz�lt, de a norm�l hangsz�n�n�l magasabb hangon. Szinte l�ttam a hatalmas gomb�cot a tork�ban, ahogy fojtogatja �t a s�r�s.

- Nem tud r�la. Senki sem tudja, csak Tonks, meg te. �s nagyon szeretn�m, ha ez �gy maradna. �r�lt nagy hiba volt Draco, de t�ged szeretlek!

- Hallgass! – suttogta az elkeseredetts�gt�l �s a d�ht�l elf�l� hangon. – Az el�bbi jelenetig azt hittem TE t�nyleg tudod mi a szeretet, de ezek szerint t�vedtem! – Mondta m�g �s megint a fal fel� fordult.

Meg�rtettem. Igaza volt, nem okolhattam. Annyit papoltam neki… �s tess�k az els� adand� alkalommal nem b�rtam ellen�llni a gy�ny�r� v�r�s hajnak, a sz�p arcnak. S�hajtottam egy nagyot, majd leheveredtem az �gy mellett a m�r el�k�sz�tett fekhelyre.

- Azt akarom Draco, hogy tudd, mindenn�l jobban szeretlek. Bill cs�kja, �lel�se nem jelentett semmit, csak az lenne a fontos, ha t�ged �lelhetn�lek. – suttogtam m�g el�g hangosan ahhoz, hogy j�l hallja minden szavamat. - Aludj j�l.

- H�t ez t�rt�nt… most mit tegyek?

M�snap korad�lut�n volt, Tonksal �lt�nk a konyhaasztaln�l. Draco a szob�mban volt, a t�bbiek munk�ban, vagy v�s�rolni, vagy tudja a fene hol. Egy percig n�ma cs�ndben meredt maga el� a boszork�ny, majd lassan r�m n�zett. Sok mindent l�ttam a szem�ben, de egyik se volt �ppen b�ztat�.

- Most azt v�rod t�lem, hogy sajn�ljalak? Nic, a lehet� legnagyobb szem�ts�get k�vetted el szeg�ny fi� ellen! V�gre valah�ra megb�zott valakiben, erre az a valaki volt olyan kedves, �s �tv�gta. Ez megbocs�jthatatlan!

- Tudom Tonks, igazad van de… annyira elkeseredett voltam, �s annyira nem gondolkoztam, mire �szbe kaptam m�r – m�r Bill keze a nadr�gomban volt, de az�rt ennyire r�szletesen gondoltam ink�bb nem mondom el neki -, sz�val nem akartam. Szeretem Drac�t az els� perct�l kezdve, �s ha �n valakit szeretek, akkor azt nagyon… Mondd meg, mi a b�b�natot tegyek?

- Mit tegy�l? – vonta fel a szem�ld�k�t. – Hagyd b�k�n Drac�t! �gy is eleget �rtott�l neki. Nem hiszem, hogy arra van sz�ks�ge, hogy ki legyen t�ve NEKED! – mondta haragosan.

- Sz�val haragszol r�m.

- Minden j��rz�s� ember haragudna r�d Nic. Cs�ny�n becsaptad �t. Szeretetet �g�rt�l neki, �s csal�d�st kapott. – magyar�zta higgadtabb hangon.

- Tudom Tonks, tudom…

- Akkor cselekedj is norm�lisan. �s most megyek. V�r Remus, �s a munka. Lehet�leg ne okozz m�g t�bb galib�t. – mondta �s el is t�nt.

Cs�ndben b�multam magam el�. Igaza volt Tonksnak, el kell felejtenem, nem szabad b�ntanom, azt kell tennem, ami neki j�, �s nem azt, ami nekem. Felkeltem, �s elindultam a szob�mhoz. Mikor oda �rtem l�ttam, hogy r�snyire nyitva van az ajt�, �s hallottam, hogy Draco besz�lget valakivel.

- T�ged szeret – mondta Bill.

- Ez az apr� t�nyez� nem akad�lyozta meg abban, hogy tegnap... hogy veled… hiszen tudod, ott volt�l! – felelte Draco dacosan.

- Az csak egy h�lyes�g volt, az �n hib�m az eg�sz. � nem akarta, �n r�ntottam be a f�rd�be, �s �n tepertem le �t, nem � engem – magyar�zta kitart�an Bill.

- Na nem �ppen �gy t�nt, mint akinek ellen�re van! – horkantott g�nyosan Draco.

- Fi�, majdnem f�rfi, mutass egy 18 �vest, akinek ellen�re van b�rhol, b�rmikor, a szex!

Na igen ez �v�n aluli volt, de be kell l�tni, hogy igazat sz�lt. Draco egy ideig hallgatott, val�sz�n�leg �rtette, mire utal Bill.

- �s m�rt k�ne nekem ezen t�l l�pnem?

- Az�rt, mert ha � nincs te, m�g mindig ott senyvedsz a szob�dban egyed�l, mag�nyosan! Az�rt mert � otthont, csal�dot, �s szeretetet akart neked adni. Az�rt mert szeret t�ged – mondta kicsit indulatosan Bill. – A tegnapi az �n hib�m, volt �s hidd el, nagyon sajn�lom, k�r lenne �rtetek. – tette hozz� l�gyabban, �s szinte l�ttam, ahogy mosolyog.

- K�sz�n�m, hogy elmondtad. – mondta Draco halkan.

- Ugyan, mire val�k a bar�tok. Azt�n, vigy�zz r�, n�ha kicsit forr�fej�.

- �gy lesz…

Nyit�dott az ajt�, �s ott �llt velem szemben Bill, szomor� mosollyal az arc�n. Becsukta maga m�g�tt az ajt�t, �s r�m n�zett, �n odal�ptem hozz� �s sz�jon cs�koltam. Csak egy m�sodpercig tartott az eg�sz, a homlokom a homlok�nak d�nt�ttem, �s �gy suttogtam, hogy k�sz�n�m. � megveregette a v�llam, �s lassan els�t�lt. Ott maradtam az ajt� el�tt �llva. Lassan kinyitottam, �s bedugtam a fejem. Draco az ablak el�tt �csorgott �s kifel� b�mult.

- Bej�hetek? – k�rdeztem.

- Hisz a te szob�d.

- Ha akarod, lehetne ink�bb a mi�nk. – mondtam cs�ndesen.

Oda l�ptem hozz�, �t�leltem a derek�t, �s az �llam a v�ll�ra tettem. Nem tolt el mag�t�l, s�t mintha bele simult volna a karjaimba.

- Sz�val szent a b�ke?

- Csak ne verj �t t�bbsz�r… vagy legk�zelebb meg�tkozlak – suttogta.

Elengedtem, �s szembeford�tottam magammal.

- Sz�val itt maradsz?

- Hova mehetn�k? – n�zett r�m szomor�an.

�t�leltem, magamhoz h�ztam �s �vatosan megcs�koltam. Meglep�d�tt de nem h�z�dott el.

- Most m�r ide tartozol, hozz�m. – suttogtam a f�l�be, �s �gy is gondoltam. Hozz�m tartozott, mintha az Isten nem teremtethette volna �t jobb helyre, mint a karjaimba. Az a perc annyira gy�ny�r� volt, mint egy l�nyreg�nyben. K�r, hogy semmi sem tart �r�kk�…