- Youn! – ki�ltott konyh�b�l a nappaliba a p�rom. � volt a soros az eb�df�z�sben. Sou, konyha, f�z�s, egyed�l… eleinte komolyan rettegtem, de egyre jobban f�z�tt. �n a nappaliban olvastam. Morogva tettem le a k�nyvet meghallva a hangj�t.

- Igen?

- Mintha tegnap mondtad volna, hogy ma van valami este…

- Igen - ord�tottam vissza, majd megunva a nagyothall�k p�rbesz�d�t bes�t�ltam a konyh�ba. Ahogy megl�ttak a rendetlens�get, amit m�velt h�tat ford�tottam, �s �gy d�ltem neki az ajt�keretnek, csak azt�n mondtam tov�bb. – Reiko megh�vott minket vacsor�ra. �ll�t�lag Kai valami h�st s�t, valami nem tudom mivel, �s az valami fens�ges.

- T�l sok a valami… Megint nem figyelt�l oda rendesen…

- J� elbambultam.

- Azt legal�bb elmondtad, hogy �n nem eszem h�st? – hatalmasra kerekedett a szemem. Igen ezt az apr� dolgot elfelejtettem megeml�teni neki.

            Sou egyed�l halat evett, m�s h�s f�l�t a k�zel�be se szabadott vinni, �gy ugyan �n eredetileg ettem h�st (nagy ritk�n) de ami�ta velem �ltem, az �n h�sev�sem is a null�ra koncentr�l�dott. De Reiko annyira gy�zk�d�tt, meg am�gy is azt mondta, hogy nagyon fontos dolgot akarnak vel�nk k�z�lni, hogy bele egyeztem. Arr�l hogy Sou veget�ri�nus meg is feledkeztem.

- Nem, ezt elfelejtettem. Majd r�gcs�lsz egy s�rgar�p�t vagy nem is tudom…

- YOUN! – ki�ltott felh�borodva.

- J� bocs�nat…

- Ez�rt ma te f�z�l! – Nevetve fordultam h�tra a v�llam f�l�tt.

- Ne is �lmodj r�la... – hagytam mag�ra.

- Naaaaaaaa.

            Az eb�d ehet� volt. Tofu, meg rizs meg beazonos�thatatlan ak�rmi. Eg�szen finom volt ahhoz k�pest, hogy Sou f�zte. M�g v�llon vereget�st, �s egy cs�kot is kapott �rte. �n mosogattam, majd mentem volna dolgozni, de nem hagyott. J�tt ut�nam, le�lt az asztalomn�l l�v� m�sik sz�kre, �s n�zte, ahogy rajzolok, az idegeim vastag haj�k�telekb�l vannak. Vagy m�sf�l �ra kellett, hogy elszakadjanak.

- Sou, nem hagyn�l dolgozni? – n�ztem r� inger�lten a szem�vegem f�l�tt.

- Nem tehetem.

- M�rt nem?

- T�l tan�r b�csis vagy ebben a szem�vegben.

- Mi�ta van neked szem�veg f�tised? – h�ztam fel a szem�ld�k�m.

- Ett�l a perct�l fogva – hozz�m hajolt �s megcs�kolt.

- Sou, �n nem akarom ett�l most elvenni a kedved, de lassan indulni k�ne Reiko�khoz…

- Oh a francba… - szitkoz�dott t�lem elh�z�dva. �n v�gig sim�tottam arc�n, �s egy apr� puszit nyomtam ajk�ra.

- Este…

- Este – b�lintott.

            Iszonyat j� helyen van a h�zam. P�r utc�ra laknak csak Reik��k, negyed �r�ra a Tanoshimi, �s pont f�l�ton vagyunk a rendel� �s Takeshi lak�sa k�z�tt. H�t igen, h�zat v�s�rolni tudni kell. Valami t�nd�r sugdoshatott a f�lembe, hogy vegyem meg ezt a palot�t. Reiko komplett idi�t�nak tartott. Nem �rtette minek egy egyed�l�ll� f�rfinek ekkora h�z. H�t lassan megt�r�l, b�r van m�g egy h�l� az emeleten. K�r, hogy az �r�kre �res marad… Nem baj, ha megszorulunk anyagilag, kiadhatjuk egy helyes sr�cnak…

- Youn j�ssz m�r? – n�zett r�m Sou szem�ld�k�t r�ncolva.

Fel sem t�nt, hogy m�r nem a h�zban vagyunk, �s �n az ajt�z�r�s k�zben �lmodoztam el a cserebogarak halhatatlans�g�r�l, a nem lakott szob�r�l, �s amit sz�momra jelenet.

- Megyek! – Ki�ltottam, �s elindultunk egym�s mellett Reiko�khoz.

- K�stetek! – nyitotta ki nevetve az ajt�t asszisztensem.

- Reiko van egy apr� gond. – suttogtam asszisztensem f�l�be, mikor Sou m�r elindult a konyh�ba Kaihoz.

- Mi a baj Youn-chan?

- Sou veget�ri�nus…

- Err�l nem tudt�l volna kicsit el�bb sz�lni? – sziszegte m�rgesen.

- Bocs - mosolyogtam r� engesztel�en, � pedig viccesen fejbe v�gott.

- Van sal�ta…

            Igaz�b�l a dologb�l az lett, hogy amint megl�ttam a  h�st, �n is kedvet kaptam a sal�t�ra. �gy mi legelt�nk, �k pedig ett�k, amit f�ztek. Csak azt nem �rtettem, hogy akkor m�rt h�s vacsor�ra lett�nk �th�vva?

- Sou, nagyon j� lett a darab! – sz�lalt meg Reiko k�t r�g�s k�z�tt.

- Rem�ltem, hogy tetszeni fog – mosolygott r� Sou. – Neked tetszett Kai?

- Ummmm – d�nny�g�tt Kai a falattal a sz�j�ban.

            Kedves ember. Pont Reik�hoz val�, informatikus, fekete keretes szem�veggel, a haja �r�kk� fodr�sz�rt sik�t, m�g Reiko meg nem unja, de akkor meg teljesen r�vid lesz �s… �hm jobb nem bele mer�lni. A l�nyeg, hogy im�dja Reik�t, �s ez nagyon sokat emelt a szememben a kin�zet�n.

- Tudod Sou, nekem egy kicsit… �hmmm – kereste a szavakat Kai, de Reiko kiseg�tette.

- Tudod neki ez egy kicsit meleg volt.

- Igen ez volt a c�l, ez�rt �ket k�rtem meg… gondoltam sokat jav�t a dolgon, ha val�di p�r j�tszik benne – mosolygott Sou, �szre se v�ve Kai arc�n lej�tsz�d� d�bbenetet.

            Nem. T�ved�s Kai nem homof�b, csak egyszer�en nehezen em�szti ezt. Soha egy rossz sz�t nem sz�lt ezzel kapcsolatba r�lam, csak (mint az emberek nagy r�sz�n�l) ez n�la is egy ber�gz�d�s. Viszont �r�kk� becs�lni fogom benne, hogy a n�kre ugyan �gy h�zza a sz�j�t. � az igazi ny�rspolg�r. De neki ez j�l �llt. Hogy mindez hogy j�n �ssze azzal, hogy a feles�ge a legjobban keres� yaoi mangaka egy szem asszisztense, azt soha ne k�rdezze senki.

- Sou, k�rlek, ne sokkold szeg�nyt enn�l jobban – simogatta meg f�rje arc�t Reiko.

- De ha egyszer m�k�s? – vont v�llat Sou. �n csak �ltem, �s cs�v�ltam a fejem.

- Igaz�b�l el szeretn�k mondani valamit… - k�sz�r�lte tork�t Reiko.

- Mi az? – n�ztem r� �sszeh�zott szem�ld�kkel. Reiko megfogta Kai kez�t, �s egym�sra mosolyogtak. Olyan nagyon amerikai filmes volt az eg�sz… olyan nagyon ismer�s... Olyan nagyon csak azt ne…

- Terhes vagyok.

            �s Reiko kimondta azt az egy dolgot, amit k�ptelen vagyok elviselni. Mosolyt er�ltettem arcomra. Felpattantam �s �t�leltem. Tudtam, hogy ezt v�rja.

- Gratul�lok! – nevettem r�, f�lszemmel l�ttam, ahogy Sou �sszeh�zza a szem�ld�k�t. Csak neki t�nt fel �lvid�ms�gom. Vagy nem csak neki, de vele ellent�tben Reiko j�l leplezte, hogy l�tja rajtam.

- K�sz�nj�k, Youn – mosolygott r�m Kai.

- �s nevek? – �ltem vissza a helyemre, �s mosolyogtam r�juk.

- H�t, ha l�ny akkor nem tudom, ha fi� akkor Youn.

- Youn? T�nyleg? – n�ztem r� elkerekedett szemmel.

- Tudom, hogy fontos lenne neked, �s rem�lem, hogy �gy…

- K�sz�n�m Reiko! – mosolyogtam r� �szint�n, k�nnyeimen kereszt�l. – Bocs�ssatok meg egy percre. - Ugrottam fel az asztalt�l, �s kirohantam a mosd�ba. Reiko j�tt ut�nam.

- Haragszol a gyerek miatt?

- Ez az �let rendje… a h�zasp�rokn�l egy id� ez t�rt�nik - jegyeztem meg nagy b�lcsen.

- Tudod, hogy hogyan �rtem.

- Tudom. �s nem, nem haragszom – �leltem magamhoz. – De ez a n�v dolog j�l esik.

            Felnevetett. Egy ideig m�g �lltunk a f�rd�szob�jukban egym�st �t�lelve, majd visszament�nk a fi�khoz. Az este vid�man telt. L�tsz�lag, �n bennem d�ltak a viharok, �s tudtam, hogy ha haza�r�nk Sou fel fog tenni p�r olyan k�rd�st, amikre nagyon nem akartam v�laszolni.

- Mi a baj? – k�rdezte Sou miut�n bez�rta az ajt�t.

- Semmi.

- Hazafele egy sz�t sem sz�lt�l! - fordult fel�m d�h�sen.

- Azon az �t perces �ton… - Elindultam a konyh�ba �s ledobtam magam egy sz�kre.

- L�tom, hogy baj van. – �llt meg m�g�ttem, �s v�llamat kezdte massz�rozni. – Mond el…

            �reztem, ahogy lassan kienged a fesz�lts�g bel�lem.

- Mindig szerettem volna gyereket – felfel� ford�tottam az arcom, hogy r�n�zzek. �sszevont szem�ld�kkel meredt r�m. Intettem, hogy �lj�n le. Felh�ztam bal l�bam �s �tkaroltam. Lassan kezdtem bele. – Nem volt ez n�lam tudatos, hogy �n gyereket akarok, csak… tudod, ahogy az ember n�ha viccel�dik, hogy „majd ha az unok�imnak elmes�lem”. Nem feles�get akartam, nem norm�lis heteroszexu�lis �letet, csak egy gyereket. Egy id� ut�n m�r nem is annyira a saj�t kicsiny m�som �rdekelt volna, csak egy csal�d. Tudod tov�bb adni azokat a dolgokat, amiket �n tanultam. Mes�lni valakinek, ahogy anyu mes�lt nekem, amikor kicsi voltam. M�r egy�tt �lt�nk Kib�val, amikor egy este besz�lgett�nk, �s bennem ez tudatosodott. Hogy �n soha senkinek nem fogok mes�lni, hogy nem fogok focizni a fiammal, vagy idegrohamot kapni a l�nyom fi�it�l. Vagy egy h�tig teljesen magam alatt voltam. Nem tudtam t�ll�pni ezen. A lehet� legnagyobb h�lyes�get tettem. Megcsaltam Kib�t, egy n�vel. Jobban mondva csak meg akartam – nevettem f�l keser�en. – Fogalmazzunk, �gy hogy �letemben el�sz�r cs�fos kudarcot vallottam. Nem tudom m�rt tettem, mert mindenn�l jobban szerettem �t, de valahol rem�nykedtem benne, hogy tal�n �gy is lehet �lni. Hmm lehetni lehet, csak nem nekem… Kiba nem haragudott t�lzottan. Persze m�rges volt de nem annyira, mint amennyire meg�rdemeltem volna, hogy haragudjon. Az�ta csak egy picit �sszeszorul a sz�vem, ha a parkban l�tom, ahogy a csal�dok s�t�lnak. M�r nem b�nt. De Reiko ezt tudja, �s nagyon h�l�s vagyok neki a n�v�rt– mosolyogtam Soura, hossz� monol�gom v�g�n.

            Nyeltem egy nagyot, kb. �gy, mint amikor az ember tork�n leer�ltetik a keser� pirul�t. Az �n sok pirul�im k�z�l ez volt az egyik. A meleg legyen meleg, de csak �nmag�ba, gyereket persze ne neveljen, mert v�g�n m�g megfert�zi… �gy akad egy csom� �rva gyerek, egy csom� meleg p�r, aki gyereket szeretne, hogy a kett�t m�rt nem lehet �sszehozni, azt soha sem fogom meg�rteni.

            Sou �sszet�rten �lt velem szembe. Arca fal feh�r volt, �s �vatosan cs�v�lta a fej�t.

- �n ezt nem… ha… ha tudom… �n…

- Sou mi t�rt�nt? – fogtam meg a kez�t, de � elh�zta. Farmerja farzseb�be ny�lt a t�rc�j��rt. Sz�tnyitotta. A bels� r�szen az �tl�tsz� tart� r�szn�l egy k�z�s k�p�nk volt. Az al� ny�lt be. Egy �t �v k�r�li r�vid haj� kisl�ny k�p�t h�zta ki, aki komoly szemmel n�zett a kamer�ba. �tny�jtotta nekem a k�pet. Durc�san lebiggyesztett sz�j, okos tekintet, de annyira komoly… Az arc, az orr a szem a f�l, a durc�s sz�j, �s a tekintet mind-mind annyira ismer�s volt, hogy sik�tott bennem a felismer�s…

- Sou…

- � a l�nyom. Hina-chan.