�t perc sz�net. �t perc… S�hajtva l�pek be a doh�nyz�ba. Nem szoktam doh�nyozni, csak nagyon ritk�n. Youn m�g ezt a nagyon ritk�t sem tudja. Tan�cstalanul �llok, fogalmam sincs, kit�l kellene k�rnem egy sz�lat.

- Sou! K�rsz egy sz�lat? – k�n�l meg mosolyogva Hiroki. Kedves fi�.

- K�sz�n�m – mondom m�r kezemben a cigarett�val. Sz�mba veszem, �s � meggy�jtja. Felpar�zslik. Szeretem a cigarett�t m�r n�zni is. Elvonulok egy sarokba. M�g van n�gy �s f�l percem kigondolni, hogy mit is mondok majd este Younnak.

            Amikor tegnap este szinte k�nnybe l�badt szemmel mondta, hogy apa akart lenni, de sohasem lehet, m�r �reztem, hogy elrontottam. Nagy hiba volt, �s mindenkinek igaza volt, aki azt mondta, azzal, hogy nem mes�lem el neki, hatalmas hib�t k�vetek el. Nem hittem el, nem tudtam elk�pzelni, hogy az �n v�r�s haj� d�monom, akib�l �gy kell minden szeretettel teli sz�t kicsikarni, olyan �lmokat delelget mag�ban, mint az apas�g. Biztos vagyok benne, hogy � jobban csin�lta volna.

            Tizennyolc �vesen lefek�dni egy t�ncos t�rsaddal, aki n� mik�zben te r�g�ta tudod magadr�l, hogy nem vonz�dsz a n�kh�z, nem egyszer� t�ved�s, hanem borzalmas nagy h�lyes�g. Akkor m�g csak tanultam, �s a tan�r kett�nknek adta ki egy szerelmesp�r megform�l�s�t. �gy kellett �rintenem, emelnem tartanom �t, hogy ne csak testis�g legyen a mozdulatokban, hanem �rzelem is. Mire v�gezt�nk a gyakorl�ssal, sz�j�t �reztem a sz�mon, �s nem t�nt rossznak. Csak egy cs�k volt, �s igaz�n akkor fogtam fel, hogy mekkora bajban is vagyok, amikor meztelen test�t �reztem az eny�mhez �rni. Furcsa volt, �j, �s nem annyira �lvezetes, mint amennyire szokott. Persze felel�tlenek voltunk, nem v�dekezt�nk. Miut�n v�ge volt, Miki sz�gyenl�sen kapkodta mag�ra ruh�it �s remeg� hangon k�rt bocs�natot. Tudta j�l, hogy meleg vagyok. Pr�b�ltam gy�zk�dni, hogy nem az � hib�ja volt, hanem a pillanat�, de hasztalan volt. Soha t�bb� nem l�ttam. Nem jelent meg t�bb �r�n.

            Kilenc h�nappal k�s�bb, am�g �n iskol�ban voltam, � elvitte hozz�nk Hina-chant. Anyu�kn�l hagyta az �sszes irattal, amiben az volt, hogy lemond r�la, �s csin�ljak vele amit akarok. Adjam �r�kbe, neveljem fel neki mindegy, de nem teheti t�nkre t�ncos karrierj�t. Mikor haza�rve gyereks�r�st hallottam �s megpillantottam �t egyb�l tudtam. Nem akartam k�zbe venni a l�nyomat, nem akartam �t meg�rinteni, �s gy�l�ltem, ami�rt ott van, �s elvesz t�lem valamit, ami a felel�tlens�g �s a gyermekkorom. Nem akartam ezt.

            �sszepakoltam, �s p�r nap m�lva elj�ttem otthonr�l. Suzu rengeteget gy�zk�d�tt, s m�g mindig a f�lemben cseng elj�vetelem el�tti vit�nk.

- N�zd meg Sou! Annyira hasonl�t r�d.

- Remek akkor ak�r a te l�nyodnak is elmenne – v�laszoltam ep�sen.

- � a te l�nyod! Nem hagytatod itt a sz�leinknek.

- Oh dehogynem h�gocsk�m.

- Ne viselkedj �gy, mint egy istenverte k�ly�k.

- Pedig az vagyok, �s most elmegyek innen.

- Hogy fogsz k�s�bb a t�k�rbe n�zni, ha lemaradsz a l�nyod els� szavair�l, els� l�pteir�l. Hogy fogsz a t�k�rbe n�zni, ha majd egyszer k�tkedve k�rdezi, hogy igaz-e hogy te, mint idegen b�csi vagy az apuk�ja?

- Ezt majd akkor megbesz�lem magammal, �s most hagyj elmenni, mert megfolyt ez a hely!

            Otthagytam a cs�pp gyerekem a sz�leimmel, Takeshi befogadott. Dolgoztam, tanultam, �s ha egyiket sem tettem, akkor ittam. Azt hittem ez majd megoldja a dolgokat. Takeshi rengeteget veszekedett velem, de �n csak romboltam magam tov�bb, mik�zben az �res perceimet az a gondolat t�lt�tte ki, hogy egy utols� szem�tl�da vagyok, aki elhagyta a gyerek�t. Tudtam Anyu mennyire, megvet �rte, �s nevel�s�nek cs�dj�t l�tja maga el�tt. M�gis n�ha feln�zett Takesihez a kedvenc �telemmel, vagy csak az�rt, hogy megn�zze �lek-e m�g. Nem �rdemeltem meg a gondoskod�s�t.

            K�t �vig tettem ezt. Ut�na ker�ltem a jelenlegi t�rsulathoz, ahol v�gre rendes fizet�st kaptam, �gy nem kellett pinc�rkednem. Ez a hely rendet, �s fegyelmet k�vetelt. Egy nap mikor pr�ba ut�n hazamentem, Takeshi „v�letlen�l” kinn hagyott egy k�pet. Hina-chan volt rajta, azzal a pl�ss ny�llal, ami kiskoromban az eny�m volt, szor�totta mag�hoz azt a szerencs�tlen ezer �ves foszl� nyulat.

- Hol tal�lta?

- Megl�tta, ahogy Suzu ahhoz a ny�lhoz besz�l, �s megk�rdezte ki�. Azt mondt�k neki az apuk�j��, az�ta f�rd�sn�l is �gy kell kiim�dkozni a kez�b�l. – Takeshi hangja szomor� volt, m�r nem volt m�rges, k�t �v alatt letett arr�l, hogy valaha j� �tra t�rek.

- Szeretn�m �t l�tni – mondtam ki miel�tt m�g v�gig gondoltam volna. Annyi b�n�m volt amit j�v� kellett tennem, �s nem rem�nykedhettem abban, hogy Hina-chan valaha megengedi, hogy j�v� tegyem.

            M�snap nem volt pr�b�m, Takeshi elvitt a sz�leimhez. Remegve sz�lltam ki az aut�b�l, a kertben ott j�tszott a l�nyom. R�m n�zett, �s akkor tudtam, hogy megt�rt�nt a lehetetlen, �s �r�kk� tart� szerelmet fogadok egy l�nynak.

- B�csi! Te vagy az apuk�m? – sz�l�tott meg.

- Igen – v�laszoltam rekedten, � elkezdett futni fel�m.

- Apuuu – �s ahogy futott fel�m kit�rt karokkal, �n felkaptam �s meg�leltem. Folytak a k�nnyeim, �s nem b�rtam nekik meg�lljt parancsolni. Csak szidtam az idi�ta fejemet, ami�rt akkor r�gen elhagytam a gyerekemet.

- Kicsit k�s� van ehhez, nem gondolod? – hallottam ap�m hangj�t az ajt�b�l.

- Nagypapi ne b�ntsd Aput! V�gre itt van! – v�dett meg l�nyom. – Gyere, j�tszunk. – kap�l�zott, hogy le szeretne sz�llni a karomb�l. Letettem, �s m�r rohant is a h�zba intve, hogy menjek vele.

- Ne kelts benne hi� rem�nyeket. – mondta ap�m, ahogy elhaladtam mellette. B�lintottam.

- Mi van valaki feln�tt? – n�zett r�m nevetve Suzu.

- Meg fogj�tok ezt valaha bocs�tani?

- Nem hiszem. Apu f�k�nt nem, szinte szerelmes az unok�j�ba. De hajland�ak vagyunk �gy tenni, mintha minden el lenne felejtve.

- Apuuuu gyere m���r!

            K�t �vig minden szabad m�sodpercem a l�nyommal t�lt�ttem, pr�b�lva elfeledtetni azt, hogy r�gen nem �gy t�rt�nt. Ez pontosan addig tartott, am�g meg nem ismertem Yount. Takeshi mondta, hogy keressek magamnak valakit, mert a gimn�zium �ta nem volt komoly kapcsolatom. Akkor m�r nem n�la laktam, de a lak�som pici volt, �s nem voltam el�g id�t ahhoz, hogy Hina velem lakhasson. Hallgattam legjobb bar�tomra, �s egy este elmentem a helyi meleg b�rba. Rosszkedv�en morcosan, de elt�k�lten. Amikor (az akkori tudom�som szerint el�sz�r) megl�ttam Yount olyan b�natos arckifejez�se volt, mint a l�nyomnak, mikor elb�cs�zom t�le. �gy n�zett maga el�, mint azok, akik nem is tudnak r�la, mennyire szeretet�rt k�ny�r�g minden mozdulatuk. Odamentem hozz�, �s azt hittem elcs�b�tom, de m�r az els� mosolya ut�n tudtam, hogy itt nem �n h�d�tok, hanem �, ebben a harcban nekem es�lyem sincs hozz� k�pest. �n szerettem �t az els� pillanatt�l kezdve, de � csak a mag�ny�ban gy�gy�rnek sz�nt. T�bbet akartam, minden reggel�t est�j�t, a nappalaib�l n�h�ny lopott percet.

            Mikor siker�lt, mikor el�sz�r h�vott be mag�hoz, hogy aludjak vele, az maga volt a boldogs�g, �s… megint szinte m�r megfeledkeztem valakir�l akir�l nem lett volna szabad. A l�nyomr�l. Takeshi el�bb tal�lkozott Younnal, mint hogy otthon elmes�ltem volna. Kaptam is fejmos�st b�ven.

- Takeshi azt mondta gy�ny�r�.

- T�nyleg az.

- �s hogy nem n�z ki jap�nnak.

- Az �desanyja �r volt. Younnak v�r�s a haja, �s z�ld a szeme.

- V�� igazi k�l�nlegess�g, �s nem feledkezt�l el k�zben valakir�l? – Egyre �lesebb� v�lt h�gom hangja �s pontosan tudtam mire j�tszik.

- Nem, nem feledkeztem el a l�nyomr�l Suzu.

- Persze a l�nyod, �s ki nevelte eddig? Nekem jobban a l�nyom, mint neked – mondta �s r�m v�gta az ajt�t.

            Igaza volt. Mes�ltem Anyunak is r�la, �s azt mondta, nekem is kell valaki. K�rdezte, hogy mondtam-e Younnak, �s hogy nem akarn�nk-e hogy vel�nk �ljen Hina. Egy pillanatig, csak egyetlen pillanatig �tadtam magam a gondolatnak, hogy egy teljesen eg�sz csal�d vagyunk. De az �letemet mertem volna tenni arra, hogy Youn nem szereti a gyerekeket, �s am�gy is irt�zott mindenf�le �rzelem dologt�l, �gy napoltam a k�rd�st. Mindig, egyre messzebbre.

            Hina m�rges volt r�m. R�gen egy h�ten t�bbsz�r j�rtam otthon, miut�n Younnak �sszek�lt�ztem csak heti egy nap l�togattam meg, �s ez neki nem volt el�g. Meg�rtettem az �rz�seit. �n is jobban �r�ltem volna, ha mindig vele lehetek. Vele �s Younnal, de nem lehetett. Legal�bbis �n azt hittem. H�l�t adtam az �gnek, hogy csak egyszer hozta fel a vas�rnapi kimarad�saimat, nem is hittem, hogy ennyire meg�rt�, �s elfogad� tud lenni.

            Hogy mekkora �k�r voltam. Egy c�meres balf�k. Megbuktam, mint apa, mint t�rs, mint gyerek. Egy cs�dt�meg vagyok, ami�rt a k�rnyezetemben �l�ket nagyon kellene sajn�lni. Mert m�gis elviselnek.

            A cigaretta v�gig �gett. Alig sz�vtam bel�le valamennyit. Letelt a sz�net, �s v�rt a pr�ba, este pedig egy nem t�l vid�m besz�lget�s, de v�gre tudtam, hogy mit kell tennem. �szint�nek kell lennem.