- Kavagucsi-san… - tapogat�zom de sehol senki… tal�n csak �lmodtam �t. A gy�ny�r� f�rfit, aki kedvesen �lelt �t, mintha nem is p�nz�rt vett lenn�k… Lezuhanyzom, majd lassan �lt�zk�dni kezdek. A hajam gubancos, mint mindig, ha nem fonom be �jszak�ra. Egy sz� n�lk�l itt hagyott. Tudom �n h�z�dtam el t�le… de… csak megijedtem a kedvess�gt�l ahogy �t�lelt. �h a fene ebbe a rohadt �letbe.

- Izawa ne most aludd ki magad! Dolgoznod is kell! – Hayato-san, m�g szerencse �gy megmenek�l�k az �nmarcangol�st�l.

- Megyek f�n�k! – ki�ltom ki, �s fel�lt�zve az ajt�b�l m�g visszan�zek a szob�ra az �sszegy�rt �gynem�re… Kavagucsi… olyat tettem, amit nem szoktam. Ezt az �nemet eddig egy ember tudta el�csalni, �s csak egy �jszak�ra. Amikor �gy �reztem, igaz�n szeret… De neki... Neki ment. S�hajtok m�g egy utols�t, �s kinyitom az ajt�t.

- Gyer�nk, gyer�nk… ma �jszaka t�bb ilyen munk�d nem lesz… - �s elindulunk a folyos�n vissza a b�rba – Rem�lem nem haragszol, r�m, ami�rt az els� h�ten belevetettelek a s�r�j�be. Kavagucsi Kai r�gi vend�g�nk. Megb�zhat� kuncsaft, �s eddig egyik host se panaszkodott r�… tal�n csak annyit hogy mindenki csak egyszer kell neki. – �s nevet… nevet azon hogy nekem ezzel a mondattal t�rte szil�nkosra a sz�vemet. Nevet, a nevet�se olyan mintha m�g �r�lne is ennek. Lehet hogy �gy a jobb. Az elej�n r�j�nni, tal�n �gy nem f�j annyira. De ez �gy is f�j. Nagyon is.

- Oh f�n�k, a hajszalagom a szob�ban maradt! – csapok a homlokomra... �s t�nyleg teljesen megfeledkeztem err�l. – Visszaszaladok, �sszek�t�m, �s m�r megyek is a dolgomra. – hajolok meg �s futok is.

Az �gynem� k�z�tt tal�lom meg a k�k szalagot, olyan sz�n�, mint az ingem... L�tok valamit heverni a sz�k mellett. Odal�pek, felveszem… �s… ez az � p�nzt�rc�ja! Biztos kiesett a zseb�b�l mikor levette a zak�j�t. Majd holnap d�lut�n elviszem neki… Tudom, tudom a legjobb, lenne odaadni a f�n�knek, ha olyan s�r� vend�g, mint mondja akkor biztos hamar erre j�rna… de… �n meg akarom tudni… Tudni akarom t�bb voltam-e  tegnap mint haszn�lati t�rgy.

Istenem de ideges vagyok… Milyen gy�ny�r� nagy h�z. Biztos nem egyed�l lakik itt. De j� helyen vagyok? A t�rc�ban l�v� igazolv�ny szerint igen… �s az igazolv�ny szerint 31 �ves… De... �ssze kell szednem magam. Remeg� ujjakkal cs�ngetek.

- Ige… Hogy ker�lsz te ide? – N�z r�m, t�gra ny�lt szemekkel, �n f�l�nken n�zek vissza r� a szem�vegem f�l�tt, �s m�g mindig remegve odany�jtom neki a p�nzt�rc�j�t.

- Ezt… a klubban hagyta. – a hangom remeg istenem, de rettegek… vajon mit fog mondani, mit fog tenni? Farmerja h�ts�zseb�be teszi a t�rc�t. Mennyivel jobban �ll neki a farmer �s a pul�ver, mint az �lt�ny.

- Ez minden? – Hidegen n�z r�m, de m�rt? �n csak szeretn�m meg�lelni, csak azt szeretn�m ha… ha istenem nem is tudom, mit szeretn�k. � megvett engem. Fizetett �rtem.

- Dr�g�m ki ez a fi�? – egy szigor� n�i arc jelenik meg az ajt�ban. Kavagucsi-san arca megr�ndul, az �g fel� n�z, mintha �ket h�vn� seg�ts�g�l a n� ellen.

- Senki Mai, csak egy fi�, aki megtal�lta a t�rc�m. M�r megy is. - N�z r�m, de most nem hideg a tekintete mintha sajn�ln�. �n, ha eddig �ssze voltam zavarodva most m�g jobban �ssze vagyok. Megfordulok, �s sz� n�lk�l elindulok. H�lye voltam hogy ide j�ttem.  Mit v�rtam?  Hogy a karj�ba kap, becipel a h�l�szob�j�ba �s k�zli velem, hogy soha nem ad m�snak?! T�l sok reg�nyt olvastam. Hallom hogy valaki �v�lt ut�nam.

- Renji! Renji! �llj m�r meg egy percre! – Megfordulok �s � �ll el�ttem. - m�rt j�tt�l ide? – K�rdezi az �rdekl�d� Kavagucsi hangj�n… azon a hangon, akit t�nyleg �rdeklek… aki tegnap… �sszeszor�tom a szemem, nem akarom l�tni a fekete szemeket, akik csod�lattal n�ztek tegnap r�m mik�zben… te j� �g…

- Renji! N�zz r�m! J�l �ll neked a szem�veg, �gy n�zel ki vele, mint egy kisfi�! – mosolyog r�m.

- T�nyleg olyan sokat j�r oda a klubba? – Nem hagyok neki id�t, nem akarok v�rni tudni, akarom ezeket. R�n�zek, � d�bbenten �ll majd �vatosan b�lint. Mintha egy t�rt sz�rn�nak a sz�vembe. – T�nyleg mindig m�sik fi�t k�r? – megint b�lint. Ha az el�bbi volt a t�rd�f�s ez most a t�r megforgat�sa… - Vagyis ha holnap este bet�vedsz hozz�nk, �n azt fogom l�tni, ahogy egy m�sik t�rsammal elvonul abba a szob�ba… - megtal�lom a hangom. M�r nem v�kony nem f�l�s. M�rges vagyok, hogy hagytam, hogy ekkora f�jdalmat okozzon nekem. Most ugyan nem b�lint de, l�tom az �rtetlens�get a szem�ben. F�lre n�z, egyik l�b�r�l a m�sikra �ll. Zavart.

- Renji j� volt veled… de… nekem feles�gem van. Az el�bb l�thattad �t. Mainak h�vj�k… n�ha kifejezetten kedves… - hangja b�nt�an �les. Nem tudom az �l kinek sz�l,  a nejnek vagy nekem. F�lek hogy mindkett�nknek

- Sz�val neked ezek vagyunk mi… haszn�lati t�rgyak, akiket megdugsz, ut�na tegy�nk, amit akarunk igaz? – sziszegem az arc�ba, hova teszem ilyenkor a f�l�nk �nemet, nem tudom.  De annyira csal�dott vagyok. Remegek a visszafojtott k�nnyekt�l.

- Igen. Eltal�ltad. – a hangja rekedt mintha f�jna neki amit mond. Ezzel a k�t sz�val h�zta ki a t�rt, �s most v�gig n�zi, ahogy csendben elv�rzem.

- �rtem. – nyerem vissza �nuralmam, de nem el�gg�. – Sajn�lom hogy zavartam Kavagucsi-san – hajolok meg el�tte, �s �rzem, hogy a k�nnyek v�gig folynak az arcomon. Majd h�tat ford�tok, �s lassan els�t�lok. Mikor a sarkon befordulok, a szemem sark�b�l l�tom, hogy m�g mindig ott �ll �s engem n�z…