- Caleb… - zokogott Damian.

- Mi t�rt�nt? – l�ptem hozz�, �s �t�leltem.

- Any�m meghalt – suttogta az ingembe.

- Mikor? – h�z�dtam el, hogy szem�be n�zhessek.

- Az �jszaka… - mondta, �s az �ppen pityerg�ss� szel�d�lt s�r�sa �j er�re kapott.

- Css… ne s�rj. Nem lesz baj – ringattam, mik�zben pontosan �reztem, hogy ez m�r a k�zelg� rossz el�szele. Damian elh�z�dott t�lem, �s l�bujjhegyre �llva k�n�lta ajk�t. Nem cs�koltam meg de lehajtottam hozz� a fejem.

- Nem kellene ezt.

- Akarom. Most! – mondta akaratosan, �s m�g egy picit ny�jt�zkodva el�rte a sz�mat. Karj�t azonnal nyakam k�r� fonta. Seg�tettem neki, hogy l�bait derekam k�r� kulcsolhassa.

            Olyan h�vvel falta az ajkaimat, mint azel�tt soha. Leugrott a derekamr�l, megragadta a kezem, s a picike sz�ba azon hely�re vezetett ahol a talajt, rongyokb�l sz�tt sz�nyeg bor�totta. Let�rdelt a f�ldre, �s h�zott mag�val. Let�rdeltem vele szembe.

- Damian szerintem ez nem a legjobb �tlet – tiltakoztam halkan, mikor k�zelebb h�z�dott hozz�m.

- F�j Caleb. Borzalmasan f�j, �s nem akarom ezt �rezni… Csak seg�ts, hogy ne �rezzem – suttogta, �s megint megcs�kolt. Meg�leltem, �s lassan lefektettem a sz�nyegre. F�l� m�sztam, �s �gy cs�koltam meg. Lassan sz�vogattam als� ajk�t, k�nny� cs�kot leheltem csukott szemh�j�ra, majd arc�ra. Finoman leheletk�nny� puszikkal hintettem nyak�t.

- Caleb… - suttogta �lvezett�l rekedtes hangon, �s �n m�r att�l, ahogy kimondta a nevemet, remegtem.

            Lassan vetk�ztettem le. L�ngv�r�s haja sz�tter�lt k�r�l�tte, ahogy ott fek�dt el�ttem, �gy gondoltam ilyenek lehetnek a mennyb�l sz�m�z�tt angyalok, akik az�rt ker�lnek k�z�nk, mert a t�bbiek f�lt�kenyek sz�ps�g�kre. �tkarolta a nyakam, �s mag�hoz h�zott egy cs�kra. Elh�z�dtam t�le, �s gyorsan kib�jtam ruh�mb�l, majd combjai k�z� m�sztam vissza. �jabb cs�kban forrt �ssze ajkunk, mik�zben kih�v�an hozz�m d�rg�lte merevs�g�t. Kezemmel �vatosan t�g�tottam, �s �, mint egy mantr�t mondogatta a nevemet.

            M�r �ppen el�g t�gnak �reztem. � t�relmetlen�l emelte meg cs�p�j�t, f�rfiass�gom bej�rat�hoz illesztettem �s lassan mozdultam el�re. F�jdalmasan szisszent. Bal kezem a kez��rt ny�jtottam, de sehol sem tal�ltam. Mindenhol csak a leped�t �reztem… �s ahogy tudatosult bennem az, hogy a leped�t markol�szom, �gy foszlott szerte az �lom, �gy t�nt el a v�r�s haj� angyalom, �s �gy maradtam mag�nyosan az �gyamban. Azt szinte felesleges hozz�tennem, hogy �ll� farokkal.

            Borzalmasan m�rges voltam. Ezer �ve nem voltam senkivel, �s �lmomban v�gre egy t�k�letesen �lomsz�p test� fi�ban voltam, aki teljesen al�vetette mag�t az akaratomnak, �s �gy simult a karjaimba, mintha nem csak azon az egy helyen akarna egy� v�lni velem, hanem teljesen… erre �n fel�bredtem.

            Kezem automatikusan kulcsol�dott r� f�rfiass�gomra. Nem kellett sok, hogy el�lvezzek, az �lom annyira val�s�gos volt… Damian illata, �s forr�s�ga. �reztem a b�r�t, �s p�r mozdulat ut�n az ajkamba harapva �lveztem el.

            Nem �reztem kifejezetten �r�m�t. Elm�lt az �gy�kom bizserg�se, ami k�veteli az orgazmust, de ennyi. S�hajtva t�r�lgettem le magam egy zsebkend�vel, �s m�rgel�dtem az eg�szen. Nem tudhattam be egyszer� �lomnak, mert nem az volt. Valami furcsa valami… megmagyar�zhatatlan. Elszomorodtam, ahogy szembejutott Damian s�r�st�l kiv�r�s�d�tt gy�ny�r� barna szeme. Szeg�ny fi�.

            Hirtelen nem �rtettem a dolgok logikai sorrendj�t. El�z� d�lut�ni �lmomban, Damian azt mondta, hogy az �desanyj�nak k�sz�nhet� a gy�gyf�, de… de akkor m�rt ut�na �lmodtam meg, azt hogy a hal�la ut�n szeretkez�nk?

            �s m�rt ez jut eszembe. Egy sz�momra vadidegennel, m�g ha �letemben nem fek�dtem le senkivel �gy ennyire, meghitten ennyire finoman. Minden mozdulattal azt k�zvet�tve, hogy szeretem.

            Miut�n feldolgoztam azt, hogy �lmomban szeretkeztem, egy akkori �nemnek ismer�s, �s szeretett fi�val, �s hogy a mostani val�s�gos �nem erre verte ki reggel a fark�t, �sszeszedtem magam, �s elindultam lezuhanyozni, �s fel�lt�zni.

            Mikor v�geztem, �s elindultam a konyh�ba egy bossz�san �sszeh�zott szem�ld�k� Atis n�zett r�m.

- Menj be ma az egyetemre! – mondta ellentmond�st nem t�r�en.

- �s ha nem megyek be anyuci, akkor mit csin�lsz?

- Bazd meg Karesz t�bbet l�gsz, mint �n! – csapta le felh�borodottan a k�v�sb�gr�j�t az asztalra.

- Teszek r�.

- Ki vagy te �s mit tett�l a szorgalmas, minden �r�ra bej�r� lak�t�rsammal? – n�zett r�m m�g mindig m�rgesen.

- Elk�ldtem aludni… - morogatam a nyitott h�t�be.

- T�nyleg nem hallottam ord�t�st. Csak nem megfejtetted az �lmot? Meg fogok lep�dni, ha a szex hi�ny teszi ezt veled – g�nyol�dott nem t�l kedvesen.

- Atis, egyszer valami m�sra is tudn�l gondolni? Ha nem hagyod abba, most azonnal elmes�lem, amit most �lmodtam, �s vis�tva fogsz kirohanni!

- Mit �lmodt�l? – k�rdezte k�v�ncsian. �n v�gre kiszedtem a h�t�b�l a tejet, �s a m�r kezemben l�v� f�lb�gr�nyi k�v�ba �nt�ttem, �gy eg�sz b�gr�nyi lett. Le�ltem az asztalhoz, szembe Atissal. Cigi�rt ny�ltam, r�gy�jtottam, �s nekil�ttam.

- Sz�val, azt m�r tudom, hogy m�gly�n halt meg. Boszork�nys�g�rt �t�lt�k el, fogalmam sincs pontosan milyen v�dakkal. �s azt is tudom, hogy el�sz�r egy rongysz�nyegen d�nt�ttem meg – mondtam �s belesz�vtam a cigarett�ba. Atis kihaszn�lta a m�sodpercnyi sz�netet.

- Te d�nt�tted meg?

- Jaja. �n. Ott voltam. Kicsit hosszabb hajjal, �s s�t�tebbel, kicsit magasabban �s baromira m�s arcvon�sokkal, de �n vagyok az �lmomban. �rzem a b�r�nek az illat�t, �reztem a tenyerem alatt az izmait �sszer�ndul, a puha b�r�t, a… - nem fejeztem be a mondatot, mert eszembe jutott milyen �rz�s volt bel�hatolni. M�r a gondolatt�l is felizgultam.

- A? – k�rdezett vissza Atis csillog� szemmel. Ez visszar�ntott a val�s�gba.

- Atis, nem �lca v�letlen�l az a sok n�?

- A k�v�ncsis�g nem b�n – vigyorgott r�m �gy, ahogy a csajokra szokott. �k persze ett�l a vigyort�l �lb�l dobj�k le a bugyijuk. Nah �n nem vet�dtem ki a boxeremb�l t�le, csak megcs�v�ltam a fejem.

- Nem vagyok l�ny, �gyhogy nem v�lik be – tettem hozz� vigyorogva, � pedig megvonta a v�ll�t.

- Pr�b�lkozni lehet. Mes�lj m�g az �lomr�l.

- Nem lehet. Elk�sem az �r�mr�l.

- J� kifog�s sose rossz – morgott.

            �n fogtam a t�sk�mat �s elindultam �r�ra. ELTE. BTK. R�g�szet…

- Csilla! Csilla! CSILLA! – �v�lt�ttem a folyos� kell�s k�zep�n mire volt annyira kedves �s meg�llt. Kez�ben tengernyi k�nyv, mind angol nyelven. H�lye anglisztik�sok… azon se lep�dn�k meg, ha lassan elfelejten�nek magyarul…

- Mi k�ne Karesz? – nem voltam a sz�ve cs�cske, mi�ta k�z�ltem, vele, hogy semmi es�lye sincs n�lam, viszont az ismerets�gi k�r�mben � volt az egyetlen, aki tudom, hogy benne volt ebben az eg�sz el�z� �let-k�vetkez� �let dologban. Tudom, mert nem egy s�r�z�s �jszak�n kereszt�l besz�lt err�l. �n persze egy �rva mukkot se �rtettem abb�l, amit mond. Akkor m�g nem �lmodtam minden �jszaka az el�z� �letemr�l.

- A tud�sod kell – mondtam neki teljes meggy�z�d�ssel, mire elmosolyodott, hossz� sz�ke haja picit az arc�ba hullott, �s �n automatikusan sim�tottam ki azt a k�bor tincset. M�g jobban mosolygott. Pedig �n t�nyleg nem akartam t�le semmi olyat, amit � szeretett volna.

- �s milyen t�ren? – Azonnal r� akartam, v�gni, hogy nem olyanra, mint amire te gondolsz, de ink�bb el�vettem a kedves �nemet.

- Reinkarn�ci� – mondtam ki mosolyogva, �s az � arc�ra r�fagyott a d�bbenet. Majd beleegyez�en s�hajtott egyet.

- Most van egy lyukas �r�m…

- K�szi Csilla! – vigyorogtam r�, �s elindultunk keresni egy helyet ahol besz�lhetn�nk.

- Sz�val, �gy gondolod, hogy az el�z� �letedr�l �lmodsz? – k�rdezte komolyan, haj�t �sszefogta, �s m�r nem akart bef�zni. Ezek szerint valami olyat mondhattam, ami jobban �rdekli, mint a farkam.

- Igen. Sz�val szerinted lehets�ges?

- M�rmint micsoda? �n hiszek a reinkarn�ci�ban, de olyan hogy egyszer csak elkezd meg�lmodni az el�z� �leted, m�g sz�momra is meredek.

- �n nem hiszek benne. Elhiszed, hogy nekem mennyire meredek? – d�ltem h�tra a padon m�rgesen.

- Biztos, hogy nem csak visszat�r� �lom? – h�zta �ssze v�konyra szedett szem�ld�k�t.

- A m�glyahal�l sok�ig ism�tl�d�tt, de ami�ta tudatosan keresem a v�laszt, �jabb dolgokat �lmodok meg.

- Mint azt, hogy az inkviz�ci�nak m�r felt�nt, �s azt, hogy hogyan dugtad meg egy rongysz�nyegen - b�lintott sut�n, mint egy �sszegz�sk�nt elmondva azt, amit �n egy �r�n kereszt�l magyar�ztam. M�r r�g elkezd�d�tt az �r�ja, de esz�be se jutott, hogy indulnia k�ne.

- Jah.

- Azt hiszem valami fontos t�rt�nhetett, k�l�nben nem lenne ennyire akaratos a m�ltad. Nem akarna ennyire a jelened r�sze lenni.

- Ha te mondod – mondtam er�sen szkeptikus hangon.

- Egy dolgot tudok mondani Karesz. Vagy keress fel valakit, aki hipn�zissal visszavisz, vagy menj aludni.

- Vizsgaid�szak el�tt, pont j� lenne v�gig aludni minden nappalom, �s �jszak�m… - morogtam, Csilla pedig r�m nevetett.

- Vagy az alv�s, vagy az �rl�d�s. Igaz�b�l te d�ntesz. Viszont most magadra hagylak, k�l�nben nem megyek be a k�vetkez� �r�ra se – t�p�szkodott fel a padr�l.

- Nagyon k�sz�n�m! – fogtam meg a kez�t. – M�g ha nem is jutottunk sokkal el�r�bb, t�nyleg h�l�s vagyok neked!

            Csilla elmosolyodott, majd lehajolt, �s sz� n�lk�l nyomott a sz�mra egy puszit.

- Sz�lj, ha m�shoz t�madna kedved. Legyen ez a jutalmam – mondta, majd �sszeszedte a cuccait, �s egy szia k�s�ret�ben t�vozott.

            �n csak �ltem a padon, �s n�ztem magam el�. Remek kil�t�sok voltak. Vagy aludjak v�gig egy hetet, vagy adjam magam egy szemf�nyveszt� agyturk�sz kez�re. Komolyan rettegtem att�l, hogy ezut�n a k�vetkez� az lesz, hogy hiszek azoknak a szakadt v�n muks�knak, akik azt �ll�tj�k, elvitt�k �ket az UFO-k �s mahin�ltak vel�k valamit.

            Az �r�mra n�ztem, �s tudatosult bennem, hogy aznap is csak egy �r�n voltam, ugyanis az �sszes t�bbit elbesz�lgettem Csill�val. Gondolatban k�ldtem neki egy puszit, �s egy-egy hatalmas �lel�st az �r�n senyved� csoportt�rsaimnak. �n pedig, hazafel� vettem az ir�nyt, hogy felh�vjam a tudakoz�t, �s komplett idi�t�t csin�ljak magamb�l, ami�rt meg fogom k�rdezni a telefonba kedvesen b�g� sr�ct�l, vagy az �desen csivitel� l�nyt�l, hogy nem tud-e valakit, aki foglalkozik hipn�zissal…