Nézlek, s tűnődöm

Bántasz. Miért?

Kezemben tükröm

Vissza egy halott arc néz.

Te megöltél bennem mindent

Mindent, ami jó és szép.

Ami öröm volt és kedves

Most csupa halott rózsa

Maradék részem

Csupán ketyegő óra

Felkelek reggel

Új nap virrad

Hogy meghalt a lelkem

Arról csak a tükör tudhat.