- Rem�lem tudja, hogy csak a legk�l�nlegesebb esetekben fogadok valakit ilyenkor? – n�zett r�m az ajt�b�l, egy 50k�r�li j�l karban tartott n�.

- Sejtettem, de ez �letbev�g�an fontos �gy!

- J�jj�n be… - nyitotta ki az ajt�t, �s egy sz�les karmozdulattal beinvit�lt.

            Egy apr� el�szoba vezetet ny�legyenesen egy barna ajt�nak. Ahogy bel�ptem, becsukta ut�nam az ajt�t, majd el�m l�pett, �s lenyomva a kilincset bel�pett abba a szob�ba. Volt egy nagy ablak, egy �r�asztal, �s egy hever�. Le�ltem a hever�re, � pedig egy sz�ket h�zott mell�, �l�be vett egy jegyzetf�zetet.

- Az �lmai id�s�kja line�ris?

- Baromira nem. �hm eln�z�st. Nem, nem line�ris. �ssze vissza, mint ha valaki el�re megfontolt sz�nd�kkal adagoln� az inform�ci�kat.

- Milyen inform�ci�kat?

- Azt, hogy Damian m�glyahal�lt hal. Azt, hogy �rtett a gy�gyn�v�nyekhez, �s boszork�nynak v�lt�k. Azt, hogy mennyire szerettem, �s az utols� �lomban azt, hogy valami alkut kellett k�tn�m valakivel, aminek az lett az eredm�nye, hogy meghalt.

- Damian egy f�rfi ugye? – vonta �ssze a szem�ld�k�t.

- Igen f�rfi. �s nem, nem �gy szerettem, mintha a testv�rem lenne – mondtam komolyan.

- �n meleg? – tette fel a k�rd�st, amir�l �n azt hittem egy�rtelm�.

- Teljesen.

- Vicces, �j kutat�s… vajon a homoszexu�lisok minden �let�kben homoszexu�lisok voltak? – kuncogott halkan, de �n kurv�ra nem tal�ltam humorosnak.

- Volt egy egyess�g�nk – t�rtem vissza a t�rgyhoz.

- Milyen egyess�g? – komolyodott vissza a n�.

- Hogy visszaj�v�nk, �s boldogan fogunk �lni, egy k�vetkez� �letben. De akkor sem �rtem, mi�rt most kezd�dtek az �lmok.

- Tal�n itt az id� – mondta t�n�dve.

- Milyen id�?

- Amikor meg kell keresnie… Nos rendben, akkor l�ssunk neki. Lefek�dne?

- Persze – mondtam �s m�r el is d�ltem.

- L�legezzen m�lyeket, gondoljon egy…

            Valahogy olyan megnyugtat� volt a hangja. Nem is eml�kszem pontosan miket mondott, csak a cs�ndes duruzsol�sra. Percekkel k�s�bb m�r a m�ltban tal�ltam magam. Tudom, hogy mik�zben ott j�rtam a n� folyton k�rdezgetett �s �n v�laszoltam, de erre sem eml�kszem. Csak arra, ami ott t�rt�nt.

- Caleb! – �ll�tott meg utamon egy er�szakos hang.

- Mit tehetek �n�rt uram? – k�rdeztem �s pr�b�ltam nyugodt maradni. � volt az az undor�t� szem�tl�da, aki m�gly�ra juttatta a k�rny�kbeli falub�l a n�ket.

- Nagyon is sokat fiacsk�m, nagyon is sokat – mondta �s a haragom elp�rolgott. Megr�m�ltem t�le.

- Pontosan mit is?

- Tudom, hogy szoros kapcsolatot tartasz fenn Damiannal – szerelmem nev�nek hallat�n �sszer�ndultam. Ny�lt titok volt, hogy valami�rt szemet sz�rt nekik Damian l�ngv�r�s haja, �s gy�gyf�vekkel val� �ld�sos tev�kenys�ge.

- Csak seg�t a h�gomnak…

- Egy boszork�ny – v�gott k�zbe a f�rfi �lesen.

- Nem az – sziszegtem vissza m�rgesen.

- Hiszen t�ged is megbabon�zott!

- Mir�l besz�l maga? – vontam fel szem�ld�k�m.

- Az eg�sz fal� tudja, hogy b�n�s viszonyt folytatsz vele.

- Er�s bar�ti k�t�d�s – mondtam, mint egy betanult sz�veget.

- Hi�ba a tagad�s. Walter a cip�sz fia megl�tott benneteket m�ltkor a r�ten – mondta, �s engem levert a v�z, �s megrohantak az eml�kek.

            Egy h�ttel el�tte, kimentem vele a r�tre gy�gyf�veket szedni. Annyira gy�ny�r� volt, hossz� v�r�s haj�ba belekapott a sz�l, �s ahogy mosolygott… tudtam, hogy nem lenne szabad, de megcs�koltam, �s ott szeretkeztem vele a f�ben a szabad �g alatt. Fantasztikus volt, �s nem csak az�rt, mert Damian ritk�n volt hajland� ennyire �tadni nekem a test�t, hanem mert annyira, �szinte volt az eg�sz. A halk ny�g�sei, ahogy nyakamhoz f�rta az arc�t… Hirtelen �melyegni kezdett a gyomrom a gondolatt�l, hogy egy sz�momra annyira csod�latos, �s intim pillanatot valaki m�s is l�thatta.

- L�tom r�j�tt�l, hogy hi�ba a tagad�s fiacsk�m – vicsorgott r�m a f�rfi.

- Mi�rt nem hagy minket b�k�n?

- Damiannak vesznie kell!

- Mit tett, ami�rt meg kellene halnia? – k�rdeztem szomor�an.

- Egy mocskos boszork�ny. H�t nem l�tod, hogy t�ged is elcs�b�tott a b�n �tj�ra? A fert�be?

- Nem kellet cs�b�tani. �nk�nt mentem!

- Akkor k�zel�ts�k meg a k�rd�st m�shogy. Ha nem vallod ny�ltan azt, hogy b�b�jjal l�ncolt mag�hoz. Esetleg te is a m�gly�n tal�lod magad… vagy valamelyik csal�dtagod, akinek csod�latos gy�gyul�sa az eg�sz falut meglepte.

- A h�gomat hagyja ki ebb�l! – mondtam d�h�sen.

- Kit akarsz m�gly�n l�tni, a testv�red vagy azt az undor�t� v�r�s haj� boszork�nyt? – k�rdezte der�sen, �s nekem egyre ink�bb kedvem t�madt meg�tni.

- Damian �lete nem alku t�rgya a sz�momra.

- Nagy k�r fiacsk�m… nagyon nagy k�r. Hogy fogsz elsz�molni a lelkiismereteddel, ha a testv�red fog �gni a t�zben?

- Ne fenyegessen engem! – szor�tottam �k�lbe a kezem.

- Nem fenyegetlek, csak egyess�get aj�nlok, te vallasz valamit, cser�be boldogan �lhetsz, �s a csal�dod is.

- De Damian halott lesz!

- Az �let m�r csak ilyen. Egyes emberek boldogs�ga m�s emberek hal�la – nevetett a f� inkviz�tor, �n pedig neki akartam ugrani.

- Ha megbocs�t, dolgom van… - mondtam �s elindultam Damian h�za fel�.

- �t hi�ba keresed. Egy cell�ban �l. De ha akarod, kaphatsz k�l�n enged�lyt, �s megl�togathatod. Besz�ld meg vele. � is velem fog egyet �rteni.

            Lassan elt�nt el�lem az inkviz�tor arca, �s Damian cell�j�ban tal�ltam magam, a faln�l �ltem, h�t�val nekem d�lt, s �n szorosan karoltam �t a mellkas�t.

- Holnap lesz a nyilv�nos kiv�gz�sem.

- Tudom.

- Ne gyere el – k�rt halkan. – Nem akarom, hogy l�ssd.

- Az inkviz�tor k�l�n k�r�s�re, az els� sorban kell �llnom, mint a f� v�dl� – a hangomban semmi �let nem volt m�r. M�g l�legezt�nk. Damian is �s �n is de ez m�r nem jelentett semmit. Mind a ketten meghaltunk m�r bel�l. Valami elt�rt benn�nk. Neki m�r nem volt mi�rt �lni, engem pedig meg�lt a tudat, hogy miattam v�gzi a m�gly�n.

- Ne okold magad – suttogta, �s kicsit oldalra fordult, f�l�t a sz�vemre szor�totta. Mindig �gy b�jt hozz�m. Azt mondta, hogy szereti hallgatni, ahogy dobog. Megnyugtatja, az az egyenletes ritmus, amiben ver, �s megnyugtatja a tudat, hogy ez azt jelzi �lek.

- Ne okoljam magam? Damian �n �lettelek meg. Hogy tudsz m�g mindig ugyan azzal a felt�tlen bizalommal hozz�m b�jni, azok ut�n, amit mondtam? – k�rdeztem halkan.

- Nem magadt�l mondtad. Nem tehetsz r�la. �gy kellett t�rt�nnie.

- De mi�rt? Nem �rtottunk senkinek – mondtam, mik�zben lassan simogattam azt a gy�ny�r� v�r�s hajat, ami az elm�lt hetek alatt gubancoss� v�lt, �s elvesz�tette azt a gy�ny�r� f�nyess�g�t is.

- M�r nem fontos – mondta mindentud�an, majd felemelte a fej�t mellkasomr�l. Szembe fordult velem, �s megcs�kolt. Szomor�an, az volt a b�cs� cs�kja.

            M�snap reggel nekil�ttak �sszehordani a m�gly�t. Egy egyszer� zs�kruha volt rajta, ahogy elvitt�k od�ig, kik�t�tt�k az oszlophoz, �s a f� inkviz�tor gy�jtotta meg a m�gly�t. Damian egy ideig csukott szemmel t�rte a f�jdalmat, mert tudta, hogy l�tom, �s nem akart m�g t�bb f�jdalmat okozni nekem. M�g a hal�l�ban is engem pr�b�lt v�deni. Azt�n nem b�rta, szemei t�gra ny�ltak a f�jdalomt�l, artikul�latlan �v�lt�s szakadt fel a tork�b�l, �s a nevem… �s �n csak �lltam, �s zokogtam. Hangtalanul, de a testem r�zk�dott. �s amikor m�r az eg�sz teret megt�lt�tte az �gett h�s szaga, �sszerogytam, �s �k�llel �t�ttem a f�ldet. �gy cib�ltak el onnan. Akkor m�r kiab�ltam, �s a t�zbe akartam vetni magamat.

            Damian hal�la ut�n h�rom napig olyan magas l�zam volt, hogy azt hitt�k, belehalok. �s mikor id�ig jutottam a m�ltamban, furcsa dolog t�rt�nt. Hirtelen m�g t�volabb ker�ltem az id�ben, �s l�ttam magamat egy nyilv�nos kiv�gz�sen. Egy gy�ny�r� fiatal rabszolgafi�t vittek, a keze meg volt k�tve. Dacosan vetette fel a fej�t, �s ahogy r�m n�zett, egy kicsit megr�ndult az arca. Egy pillanatra �tfutott az agyamon, hogy m�g megmenthetem, az �n kezemben van az �lete, �s szeretem �t, �gy meg kell mentenem. V�gign�ztem a mellettem �ll� gy�l�lk�d� arcokon, �s tudatosult bennem, hogy t�vedtem. Nem menthetem meg. � elmosolyodott, �s biccentett, nekem pedig �sszeszorult a torkom. �s foszladozott a t�voli m�lt. Fel�bredtem l�zas �lmomb�l, mint Caleb, �s az els� mondatom az volt:

- Igazad volt Damian… m�r el�rultalak.

- K�roly! J�l van?

- Kurv�ra szarul vagyok. Tudna adni egy poh�r vizet? – mondtam m�g csukott szemmel. P�r pillanattal k�s�bb, m�r �lve ittam a vizet.

- Egy szar alak vagyok – mondtam, mikor kiittam.

- Mindenre eml�kszik? – n�zett r�m csod�lkozva a n�.

- H�t persze. A konzekvencia pedig egyszer�: szar alak vagyok, aki k�tszer is meg�lettem a szerelmemet.

- Igaz�b�l nem tudhatjuk biztosan, hogy ez h�nyszor t�rt�nt meg.

- Ezt meg hogy �rti? – k�rdeztem d�bbenten.

- �gy �rtem, hogy olyan ez, mint egy b�nh�d�s. Mintha valamikor r�gen egy nagy hib�t k�vettek volna el, ami�rt �jra, �s �jra b�nh�dni�k kell. B�r furcsa, hogy Calebk�nt csak Damian hal�la ut�n, kezd�dtek az �lmok. Mintha az nem lett volna a b�ntet�s r�sze m�r.

- Nem �rtem, amit mond – r�ztam meg lassan a fejemet.

- Csak pr�b�lom �ssze rakni a maguk, v�gtelen hossz� t�rt�net�t.

- Azt, hogy egy kibaszott h�h�r vagyok, aki minden egyes istenverte �let�ben meg�lte a szerelm�t??

- K�rem, ne k�romkodjon, �s ne legyen ennyire ideges, ezek csup�n az el�z� �letei…

- De mindegyikben ugyan az! – �v�lt�ttem. Majd felpattantam, �s elindultam az ajt� fel�.

- Hov� megy?

- Felk�tni magam… - morogtam, mik�zben kil�ptem, a szoba ajtaj�n, majd p�r l�p�ssel a bej�rati ajt�hoz �rtem, �s kinn voltam a l�pcs�h�zban.

- K�roly! – �v�lt�tt ut�nam a n�.

- Igen? – k�rdeztem kelletlen�l.

- Ezt ne �rt�kelje t�l, �s ne hagyja, hogy befoly�solja a mostani �let�t. Minden �let egy �j lehet�s�g, �j v�laszt�sokkal, �s �j cselekedetekkel. �s minden lehet�s�g a maga kez�ben van!

            Halv�nyan elmosolyodtam.

- K�sz�n�m…